Századok – 1966
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Donnert; Erich–Rochus; Door: Az európai népi demokráciák történetének kutatása a lipcsei Marx Károly Tudományegyetemen 157
A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA Az európai népi demokráciák történetének kutatása a lipcsei Marx Károly tudományegyetemen Az európai népi demokráciák történetének intézete mintegy tíz éve áll fenn. Születési anyakönyvi kivonata jog szerint Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának „a Német Demokratikus Köztársaságban folyó történetkutatás és történelemoktatás megjavításáról" szóló, 1955 júniusában kelt határozata, melyben többek közt ez áll: „Az egyetemes történetkutatásban és az egyéb szakterületen mutatkozó komoly lemaradás felszámolására javasoljuk, hogy a . .. Szovjetunió és az európai népi demokráciák történetének területére ... az egyetemek és főiskolák meghatározott intézeteiben kvalifikált tudományos erőket összpontosítsanak."1 Az Intézet elődje a Szovjetunió népeinek történetével foglalkozó, 1951-ben alapított Intézet volt a lipcsei egyetem filozófiai tanszékén. Az Intézet főfeladata a német nép és a Szovjetunió népei közötti baráti kapcsolatok kutatása és bemutatása, a Szovjetunió történetének az egyetemi ifjúsággal való megismertetése veit, s ez a feladat teljes egészében érvényes maradt az európai népi demokráciák történetének intézetére vonatkozóan is. Kezdettől fogva harcolt mindkét intézet a Német Szövetségi Köztársaság reakciós történetírása, különösképpen az ún. Ostforschung ellen, s ezzel élesen elhatárolta magát a nemzetiszocialista éra lipcsei Keleteurópai Intézetétől. A szocialista világrendszer kialakulása és megerősödése, valamint az európai népi demokráciák és a Német Demokratikus Köztársaság között egyre szorosabbá váló gazdasági, politikai, tudományos és kulturális kapcsolatok a kutatási terület lényeges kiszélesítését tették szükségessé. A német nép ós a szovjet népek forradalmi közösségének és forradalmi hagyományainak körét jelentősen tágítani kellett, hogy lehetőleg Európa minden szocialista állama a kutatók látókörébe kerüljön. Az Intézet csak úgy járulhatott hozzá a németek Kelet- és Délkelet-Európára vonatkozó új történeti képének kialakításához, ha a feudális és kapitalista iga, az imperialista háború és a fasizmus elleni közös harc jellemzését is beiktatja szűkebb feladatkörébe. Az új intézetben így egyre nagyobb jelentőséget nyert a német nép és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák népei közötti barátság hagyományainak kutatása. Az európai népi demokráciák történetének intézete az egyetlen ilyen jellegű intézet a Német Demokratikus Köztársaságban. Jelenleg négy tagozatra oszlik: 1. a Szovjetunió történetének tagozatára, egy professzor, két tudományos munkatárs és két tudományos segédmunkatárs közreműködésével; 2. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság történetének tagozatára, egy professzor, egy megbízott docens és egy tudományos segédmunkatárs közreműködésével; 3. Lengyelország történetének tagozatára, egy professzor és két tudományos munkatárs; 4. Délkelet-Európa történetének tagozatára, egy megbízott docens, két tudományos munkatárs, két tudományos segédmunkatárs és egy aspiráns közreműködésével. Az Intézethez egy kereken 18 000 kötetes szakkönyvtár is tartozik. Feladatkörét tekintve az európai népi demokráciák történetének Intézete mindenek előtt kutatóintézet. A munkatársak tevékenységében az oktatás, növendékképzés és nevelés aránylag kevesebb helyet foglal el, mint az egyetemi intézetekben általában. * > Az NDK történészeinek különleges feladata a német imperializmus múltbeli és jelenlegi agresszív kelet-politikájának leleplezése, valamint viták a nyugat-német kelet-és délkelet-kutatás Kelet- és Délkelet-Európára vonatkozó történethamisításával. Az 1 Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, 1955/4. 510. I.
