Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1396

EOLYÓIRATSZEMI.E 1419 megemelhetik. — CH. WILSON: Gazdasági élet és társadalom a késői Viktoriánus Angliában (183 —198. 1.) összegezi az 1870-es évektől elhúzódó, „mélységes depresszió" elnevezéssel illetett időszakra vonatkozó gazdaságtörténeti vitát ós kiemeli az ellentétes álláspontokból leszűrhető következtetéseket. Ezek szerint teljes hanyatlásról nem, csupán lelassult fejlődésről lehet beszólni. 1896-ig a reálbérek, valamint az .egy főre eső jövedelem is emelkedett. Altalánossá, de megnyugtatóan nem indokolttá vált az a vélemény, hogy ez időszak folyamán intenzívebb lett a belső beruházás, viszont hanyatlott a vállalkozási kedv. Ez utóbbi vizsgálatánál sajnálatosan kevés kísérlet történt a rendszerező társadalmi elemzésre, kevéssé tettek különbséget az új és régi üzleti vállalkozások eredményeit taglalva a külső ós belső tényezők hatásai között. A szerző helyteleníti, hogy e korszak gazdasági kérdéseit vitatva a közelmúltban írott tanulmányok egyértelmű válaszokat igényelnek. Holott e korszak nemcsak a válság, hanem időnként tényleges, időnként potenciális új fejlődés időszaka is, amelyben a mozgás nem egyirányú, a tendenciák nem egyértelműek, hanem egyidőben sokfelé irányulóak. A finom választóvonalak megvonására nem mindig alkalmasak a részleges vagy kétes értékű statisztikai vizsgálódások, alapul lehet venni a hitelt érdemlően alátámasztott történelmi benyomásokat is. A nyers és kivételektől sem mentes tagozódás régi és új, nehéz és könnyű iparágak szerinti, különbséget kell tenni továbbá a hazai és külföldi piacra dolgozó iparvállalatok közt. A vállalkozók kérdése sem uniformizálható: vállalataik kora ós iparuk lehetőségei szerint osztályozhatók. — D. W. BROGAN tanulmánya Ch. A. Bearddel és az amerikai alkotmányról szóló vitával foglalkozik ós nagyrészt historiográfiai jellegű (199 — 223. l.j. Méltatja Beard két nagyhírű, sőt hírhedtté vált művét (An Economic Interpretation of the Constitution of the United States és The Supreme Court and the Constitution). Utal a hasonló, Beard előtti feldolgozások jellegére, értékére és arra, hogy az amerikai politikai gondolkodás a gazdasági materializmus és az osztálytudat vonatkozásában már régi hagyományokra tekinthet vissza. Összegezi a Beardről kialakult, módszerét ós elméletét kritikusan boncolgató, szkeptikus véleményeket. A szerző szerint bármilyen hibái is voltak mint tudósnak, mint propagandistának, s bármennyire is több volt műveiben a Dichtung, mint a Wahrheit, látnók volt és próféta s fellépése korszakhatárt jelöl az amerikai történetírásban. — H. AFRICAN AFFAIRS 1965. - Az „Africa Studies Association of the United Kingdom" 1964-ben Birmingham-ben megtartott első konferenciájának anyagát az 1965-ös különszám közli. — A Társulat elnöke, MARGERY PERHAM röviden áttekinti az Afrika-kutatás történetét (1 —14. 1.). Az európai hódítás előtti „sötétség" korszakának feltárása csak most van folyamatban. Az első eredményeknek az európai felfedezők ós a hittérítők beszámolóit tartja, amelyeket az európai gyarmati tisztviselők jelentései követtek. Az első világháború után Afrika puszta egzotikumból lassan tudományos munkák területévé vált. Fontos állomásnak tart ja Perham a Lugard, Oldham és Vischer kezdeményezésére létrejött Afrikai Nyelvek és Kultúrák Nemzetközi Intézetét, majd Hailey „An African Survey"-jónek megjelenését. A tudományos érdeklődós második világháború utáni óriási mértékű növekedésében a legfontosabbnak az afrikai egyetemek létrejöttét tartja, melyeknek a London University, majd az Inter-University Council által történő támogatását részletezi. — A konferencián DARYLL FORDE (15 — 28. 1.) a társadalmi antropológiai kutatások jelentőségét hangsúlyozta az Afrika-stúdiumokban. A feladat a szokásos tevékenységi formák, a nézetcsoportok és a társadalmi kapcsolatok és intézmények tanulmányozása egyszerű, kisszámú közösségekben, monografikus elemzések útján. Ez egyben a későbbi általánosítások alapja. Hangsúlyozza, hogy az afrikai kérdésekben különösen fontos a különféle tudományágak együttműködése; itt a történésznek egyben társadalmi antropológusnak is kell lennie, de a helyi speciális társadalmi viszonyok alapos ismerete nélkülözhetetlen a közgazdász és az államtudós (political scientist) számára is. Az előadást követő vita hangsúlyozta a társadalmi antropológus és a szociológus kapcsolatát, de a közöttük levő különbséget is. — MALCOLM GUTHRIE a nyelvtudomány előtt kettős lehetőséget lát az Afrika-kutatásban: a legújabb kor tanulmányozásához az egyes idegen fogalmak nyelvi kifejezésének elterjedése ad segítséget, míg a „történelemelőtti kor" megismerésében a nyelvtörténet segít, bár eddig ez csak a bantu ősnyelv rekonstruálása esetében történt meg (29 — 36. 1.). — W. T. NEWLYN: Az afrikai közgazdasági tanulmányok helyzete (37 — 49. 1.) az e téren korunkban mutatkozó fellendüléssel foglalkozik, a jövő feladatait és az eredmények végrehajtásának problémáit elemzi. — A természettudományok Afrikában (50 — 54. 1.) címmel R. W. J. KEAY tartott előadást. — ROBERT W. STEEL (55 — 68. 1.) az egyes kedvező körülmények