Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1386' EOLYÓIRATSZEMLE Kulturális, ismeretterjesztő és szépirodalmi folyóiratok ALFÖLD. XVII. évf. (1966) 4. sz.: ID. PÁLFY JÓZSEF Móricz Zsigmond képviselőjelöltsége harminc évvel ezelőtt címen az Írónak az 1935. évi választásokon kisgazdapárti jelöltként Hajdúszoboszlón tervezett eddig ismeretlen fellépéséről közöl adatokat. Móricz a párt 1935. március 15-i debreceni nagygyűlésén töredékes újsághírek szerint a magyar parasztság nyomorúságáról, az egyenlőtlen földbirtokmegoszlásról beszélt. Konkrét jelölésére azonban nem kerülhetett sor, mert a kormánypárt Tasnádi Nagy Andrást léptette fel, aki az előzetes ajánlásokat hatalmas hivatalos nyomással megszerezve, végül is ellenjelölt nélkül lett képviselő. — KOMORÓCZY GYÖRGY Művelődésügyi és egészségügyi kérdések a felszabadult Bihar megye első hónapjaiban (1944 október — 1945 március) címen igen gazdag adatanyaggal mutatja be a megye ideiglenes vezetésének és a szovjet parancsnokságnak a tömegek által is támogatott együttes törekvéseit az élet mielőbbi megindítására: ennek során pl. a kulturális élet keretében falusi művelődési otthonok azonnali szervezésére és nívós rendezvények beállítására, — egészségügyi vonatkozásban a gyermekvédelem megszervezésére, szülőotthonok felállítására, a kórházak helyreállítására s a Budapest ellátását célzó gyűjtésekre stb. 5. sz.: SZÍJ REZSŐ Szabó Lőrinc és Kner Imre kapcsolatához közöl érdekes dokumentumokat a költő indulásának éveiből, 1922 —1923-ból; jellemzően világítja meg a kor irodalmi ízlését, kiadói viszonyait, s az igényes könyvkiadás korabeli súlyos helyzetét. 6. sz.: FÜLÖP LÁSZLÓ A vidéki irodalmi élet kérdései (1945—1963) címen a kérdést a korszak jelentős vidéki folyóiratainak elemzésén keresztül mutatja be. A felszabadulás után haladó szellemben újrainduló vidéki folyóiratok korszerűtlenné válása után az 1950-ben indulók első évfolyamaira még a jellegzetes profil hiánya, sematizmus és színtelenség nyomta rá a bélyegét, — emellett nem tisztázták kielégítően viszonyukat a helyi hagyományhoz és előzményeikhez. Az 1953-tól meginduló fellendülés átmenetileg sokhelyütt éppen a vidéki írókat szorította ki a folyóiratokból, amellett megindult bizonyos fellazxdás is, ám ugyanakkor már megmutatkoztak az egészséges fejlődós jelei is. A minőségileg új szakasz e folyóiratok 1958-tól kezdődő fejlődésében figyelhető meg. 7. sz.: TÓTH ERVIN Káplár Miklós festőművész (1886—1935) rövid életrajzi vázlatát adja. A paraszti származású, teljesen autodidaktaként induló művészre mint vágóhídi munkásra, illetve vasárnaponként kisegítő pincérre az első világháború alatt figyelt fel Rippl-Rónai és nyomán a hivatalos művészet. Élete és munkásságának fogadtatása jellegzetes korai példája egy faluról induló „őstehetség" sorsának. — V. K. JELENKOR. IX. évf. (1966) 5. sz.: TÜSKÉS TIBOR Írás és szolgálat c. cikke a hetvenéves Várkonyi Nándor életútját ismerteti: a nyitrai születésű Várkonyi 1924-ben költözik Pécsre, ahol az egyetemi könyvtárban kap állást. 1925-től tevékeny részt vesz a Nyugattal szembeforduló, akkor még általában a szellemtörténeti irányzathoz kapcsolódó fiatal írók Symposion с. folyóiratának munkáiban. Elsőnek írja meg a modern magyar irodalom történetét. Különösen jelentős irodalomszervezői tevékenysége a Janus Pannonius Társaságban, ennek kapcsán együtt m űk ö d ik a Vas megyében tevékeny Pável Ágostonnal is. 1941-ben indítja meg a Sorsunkat, mint a dunántúli német törekvések ellen egy sajátos magyar dunántúliság kialakításának a népi irodalmat is támogató orgánumát: ezt 1948-ig, a folyóirat megszűnéséig szerkeszti. — V. K. KORTÁRS. X. évf. (1966) 5. sz.: SÍK ENDRE Egy diplomata feljegyzései címmel közli a szerző harminc és fél emigrációs év utáni hazatérésének, külügyi szolgálatba állásának, washingtoni kulturális attaséi tevékenységének, az akkori kisgazdapárti külügyi vezetésre s az amerikai —magyar diplomáciai kapcsolatokra jellemző történetét. 6. sz.: VAS ZOLTÁN Teleki László öngyilkossága c. tanulmánya (I. része az előző számban) ismerteti azt a válságot, amely a Kossuth által vezetett magyar függetlenségi mozgalomban 1860 — 61-ben Cavour taktikázása, a dunai fegyverszállítás Klapka hibájából bekövetkezett kudarca s főként Teleki László drezdai elfogatása, kényszerű magyarországi tartózkodása és átmeneti politikai visszavonulása miatt kirobbant. Ugyanakkor Magyarországon .a Deák—Eötvös-féle liberális alkotmányos ellenzék politikájából kiábrándulva tekintélyes nemesi rétegek az egyelőre tétlenségre kárhoztatott Telekiben látták a magyar függetlenség hivatott vezérét, aki azonban ebben az időben a Jósika és Kossuth magatartása által is elmélyített súlyos lelkiismereti konfliktusban szenvedett. Ennek feloldhatatlan ellentmondásai: a függetlenségpárti lelkes, harcrakész tömegek és sajátmaga visszahúzó, Deákkal és az uralkodóval kiegyezni kész nemesi tábora közti ellentét, a belső forradalmi