Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1385 álló termelőeszközöket, majd az egyes termelési ágakban elért eredményeket. 3. sz.: HALKOVICS LÁSZLÓ Hivatalos magyar iparstatisztikai felvételek 1945— 1948 között című tanulmánya ismerteti a magyar ipar háborús kárait: 2,8 milliárd békebeli pengő. A károk felmérésére az első kérdőíveket 1945 közepén küldték szét, melyek _ a következő kérdéseket vizsgálták: 1. Altalános kérdések, 2. Epületek berendezése, 3. Tüzelőanyagok, üzemanyagok, nyersanyagok, 4. Gyártmányok, 5. Egyéb károk, 6. Munkáslétszám és munkateljesítmény, 7. Teljesítőképesség. 5. sz.: REMETEY ERVIN A harmadik magyar statisztikai alaptörvény c. tanulmánya az 1929: XIX. te. létrejöttét ós tartalmát ismerteti. — H. Gy. TÁRSADALMI SZEMLE. XXI. évf. (1966) 5. sz.: HELTAI ANDRÁS Ausztria és Kelet-Európa címen Ausztria nemzetközi státusának és a szocialista államokkal fennálló kapcsolatának történetét és a fejlődés meghatározó tendenciáit vizsgálja 1945-től. 6. sz.: DOLMÁNYOS ISTVÁN AZ európai népi demokratikus forradalmak néhány kérdéséről c. cikke (Kelet-Európa a XX. században c. készülő könyv részlete) e forradalmak rokonjellegét hangoztatja, s megállapítja, hogy ez a tény az egyes államok történetírásában alig-alig tükröződik. Úgy véli, hogyha több, lehetőleg az összes népi demokráciák tapasztalatát vennénk alapul, számos problémát helyesebben lehetne megközelíteni. Így pl. a forradalmak korszakolási kérdését úgy látja, hogy három periódust lehet elkülöníteni: az elsőt a „széles", a másodikat a „szűk" koalíció szakaszának tekinti, melyet azután a kommunista párt által vezetett forradalmi pártok csoportjának hatalma vált fel. Kifogásolja az ellenállási küzdelem utolsó szakaszának elhanyagolását a történeti irodalomban, mivel ez általában a népi demokratikus forradalom kiinduló szakaszának tekinthető. 7 — 8. sz.: FACH ZSIGMOND PÁL Optimizmus és objektivitás történetszemléletünkben c. írásában Mód Aladár két cikkével (Optimizmus vagy pesszimizmus, Új írás, 1966. márc., és A nemzeti kérdés jelentőségéről uo. máj.) vitázik. Történeti sorrendben elemzi a magyar történelem főbb szakaszéit és fordulópontjait (államalapítás, felfejlődés az európai feudalizmushoz, 1514, a társadalmi fejlődés „negatív irányvétele", 1848 — 49-i forradalom és szabadságharc, polgári forradalom és Tanácsköztársaság), s főbb következtetésekként az alábbi megállapításokra jut: optimista történetírás csak az objektivitás talaján képzelhető el; az objektivitás nem engedélyezi, hogy történelmünket a szabadságharcok története mellett, mintegy mellékesen kezeljük csupán az osztályharcok történeteként; nem engedi meg az osztály- és szabadságküzdelmek glorifikálását, sem tragikus-pesszimista kezelését, mivel egyik fajta beleórzés sem változtat magukon a történelmi tényeken, tendenciákon és törvényeken; de mivel ez utóbbiak a fejlődés irányában hatottak, történetszemléletünk számára objektív alapot nyújtanak az optimizmusra. A szubjektív tényezők Mód Aladár által kifogásolt mostoha kezelésével kapcsolatban a szerző rámutat arra, hogy e szubjektív tényezők léte vagy nem léte maga is objektív körülményektől függ, s hatásukat is adott objektív feltételek között fejtik ki. Leszögezi, hogy a történész számára az egyetlen járható út az objektivitáscn alapuló, elvi engedmények nélküli optimizmus. — O. M. TELEPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK. 17. (1965): A szám vezető helyen közli az ÉKME városépítési tanszékének 1964 végén az MTA településtudcmányi bizottsága elé terjesztett A magyar városépítéstörténet kutatásának helyzete és problémái című referátumát. A munkálut, áttekintve a kutatások előzményeit, felvázolja a kutatandó témaköröket, majd az azokból korszakonként legfontosabbnak tekinthető problémákat. Ezután nagyjából az általános történeti peridoizációnak megfelelő beosztásban sorolja fel az egyes periódusokra a fentiekből következőleg jellemzőnek talált legfontosabb konkrét kutatási feladatokat, hangsúlyozva a megfelelő tudományterületek szakembereivel való konzultálás fontosságát. — IHRIG DÉNES A városépítési hagyományok kérdése Nagykanizsa városközpontjának átépítési tervében című tanulmánya fényképekkel és tervrajzokkal is illusztrálva röviden áttekinti a hazai kapitalizmus fejlődésével szoros kapcsolatban kialakult mai városkép létrejöttét, benne a különböző korszakoknak, ill. azok sajátos funkcióinak megfelelő építészeti elemekkel. — V. K.