Századok – 1966

Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118

132 SZÁSZ ZOLTÁN birtokos osztály olcsó hitel útján történő „megmentésére" felvetett gondolatot is elvetné.7 0 Khuen-Héderváry miniszterelnökségével a nemzetiségi politikában is új fejezet kezdődik. A Széli Kálmán bukását eredményező komoly belpolitikai válság idején ezek az adott pillanatban nemzetiségpolitikai vonatkozásban is másodrendű kérdések kiestek a miniszterelnök érdeklődési köréből. Ennek megfelelően a nemzetiségi pénzintézetek ellenőrzésének ügyét a kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalják. A szakminiszterek viszont korábban is jobbára elleneztek minden közigazgatási-hatalmi beavatkozást, legfeljebb a gazdasági verseny kisebb mértékű stimulálásának gondolatát vetették fel. A kereske­delemügyi miniszter az általános szanálást javasolja, s a Felvidékre vonatkozó korábbi javaslatait kiterjeszti azokra a vidékekre is, amelyeken „egyéb nem­zetiségi propaganda érvényesül, nevezetesen az ország keleti és déli részére, ahol a gazdasági helyzet épp oly pangó, a kivándorlás éppoly elijesztő mértéket ölt már és a német és román nemzetiségi pénzintézetek államellenes működésére a talaj éppen úgy elő van készítve". A nemzetiségi pénzintézetek egyik alfajára, a hitelszövetkezetekre is felfigyel, hiszen ezek a Délvidéken és Erdélyben nem lebecsülendő tevékeny­séget fejtettek ki. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe nem tartozó szövetkezeteket, „ha lehet autonóm szervezkedés, ha így nem lehet, kötelező törvény útján", egy, a hozzátartozó intézetek üzleti önállóságát nem érintő egységbe tömörítése révén akarta ellenőrizni. A részvénytársasági pénz­intézetekre vonatkozóan Széli meggyőződésével egyetértve olyan egyleti tör­vény megalkotását javasolja, amelynek vonatkozást kellene tartalmaznia a kereseti jellegű, nevezetesen pedig a nyilvános számadásra kötelezett válla­latokra is. Közgyűlési határozattal csak az általa támogatott ügy felügyeletével megbízott miniszter jóváhagyásával lehessen áldozni.7 1 Mivel pedig a javaslat szemben áll a nemzetiségi törvény ama rendel­kezésével, hogy iskolák, nyelv, művészet, tudomány, irodalom, gazdaság, ipar és kereskedelem előmozdítására állami felügyelet alatt egyleteket alapítani, pénzalapot gyűjteni és azt kezelni minden nemzetiségnek jogában áll,72 kijelenti, hogy ez a paragrafus „a mai viszonyokhoz, az állam mai szükségle­téhez képest megfelelőnek nem tartható".7 3 Tekintve, hogy a kereskedelmi törvény értelmében sem a szász, sem más pénzintézetek levelezésébe és könyveibe a bíróságokon kívül más szerv nem nyerhet betekintést,7 4 a kereskedelemügyi miniszter az egyleti törvény meg­alkotását sürgeti. Az előző iratában kifejtett, alapjában liberális gazdasági beavatkozásról alkotott elképzelésén nem lép túl, s a liberalizmusnak ugyan­csak megfelelő jogi intézkedéseket kíván a nemzetiségi pénzintézetekkel szem­beszegezni. A jogi intézkedések: egyleti törvény alkotása tekintetében Láng és Khuen természetesen egyet is értettek,75 a gazdasági intézkedések tervével kapcsolatban azonban a kormány bukása miatt közös álláspontra már nem juthattak. 70 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 2570). 1903. júl. 31. 71 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 3166). 72 1868. XL1V. tc. 26. §. 73 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 3166). 74 1875. XXXVII. to. 35. §. 75 О. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 3166).

Next

/
Oldalképek
Tartalom