Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
TERVEK A NEMZETISÉGI PÉNZINTÉZETEK ELLENŐRZÉSÉRE 133 1903-ban a Földművelésügyi Minisztérium közelebbről is megismerkedik a nemzetiségi pénzintézetekre vonatkozó elképzelésekkel. Először 1903 tavaszán vetődik fel a kérdés, amikor a székelyföldi kirendeltség vezetője, Sándor János, a nagyszebeni Albina bank kölcsöneinek szaporodására hívja fel a fölöttes szerv figyelmét,7 0 majd szeptemberben Trencsén vármegye közigazgatási bizottsága küld ide feliratot, amelyben az uzsora ellen miniszteri támogatással olcsó és hosszúlejáratú hitelt szeretne kieszközölni. A földművelésügyi miniszter és a kereskedelemügyi miniszter felszólítja az Országos Központi Hitelszövetkezetet, hogy vegye fel a kapcsolatot a vármegye főispánjával. Ugyanakkor Hieronymi Károly — a Tisza-kormány kereskedelmi minisztere — a földművelésügyi miniszterhez intézett átiratában (1903. november 27.) rábízza a nemzetiségi pénzintézetekkel szembeni akció előkészítését.7 7 Tallián Béla — az egykori békési kormánybiztos — a Tisza-kormány földművelésügyi minisztere kezébe veszi az irányítást, s ezzel gazdasági jelentőségén túl az ügy birtokpolitikai kérdéssé nő. Rövid fontolgatás után körlevélben fordul a társminiszterekhez: „egy következetesen megvalósítandó oly program megállapítását tartom mindenekelőtt szükségesnek, mely a hitelviszonyok javítását a nemzetiségi pénzintézetek törekvéseinek keresztezése mellett körébe vonja", s a konkrét célok megállapítása érdekében 1904. március 9-re a társminiszterek az Orsz. Központi Hitelszövetkezet, a Kisbirtokosok Orsz. Földhitelintézete, a Magyar Földhitelintézet és az illetékes főispánok bevonásával értekezletet hív össze.78 A Statisztikai Hivatalból bekéri a nemzetiségi pénzintézetek nyilvánosságnak szánt zárszámadásait. Hieronymi javaslatát, hogy a nemzetiségi vidékek földbirtokviszonyairól, a nemzetiségi birtokszerzés előrehaladottságának fokáról, a jelzálog ós személyi hitelszükséglet állásáról összeállítást készíttessen,7 9 idő hiányában már nem valósíthatta meg. A szigorú titoktartás mellett előkészített és a földművelésügyi miniszter elnöklete alatt megtartott értekezlet azonban már csak azért sem hozhatott a várakozásnak megfelelő határozatot, mert a belügyminiszter megbízottja tévedésből,8 0 a Magyar Földhitelintézet küldötte pedig fogfájás miatt nem jelent meg.8 1 A tanácskozás jegyzőkönyve viszont kézen-közön eltűnt.8 2 Az elveszett jegyzőkönyv természetesen pótolhatatlan. Ennek ellenére a korábbi ügyiratokból, a fejleményekből nagy vonalakban rekonstruálható a felvetett kérdések némelyike és az azokkal összefüggő javaslatok. Ugyanakkor — bármily hasznos is lenne — le kell mondani a hozzászólások részletes megismeréséről. Mivel az ügy elsősorban a FM hatáskörébe került, nem érdektelen megvizsgálni azt a soha el nem küldött fogalmazványt, amelyet a földművelésügyi 76 Bizalmasan kinyomozzák, vajon a törvényes formák betartása mellett nyújtott kölcsönöket vagy sem. O. L. ME 1904. XIV. 741. — (Ker. Min. 1903. ein. 4850) és O. L. ME 1904. XIV. 741 — 1802 (FM ein. 1903. 1-313). 77 О. L. FM ein. 1915. 65651 (1903 ein. 7538). 78 О. L. ME 1904. XIV. 741. — (1904. jan. 30.). 79 О. L. FM ein. 1915. 65651 (ein. 1904. 1772). 80 О. L. BM res. 1904. 140. 81 О. L. FM ein. 1915. 65651 (ein. 1904. 1702). 88 Tisza István miniszterelnök már 1904. júl. 15-ón keresteti (O. L. ME 1904. XIV. 741 — 2613), s az első világháború idején, amikor az ügyet ismét napirendre szeretnék tűzni, a jegyzőkönyv utáni kutatás 1916. febr. 17-ig (s tudomásunk szerint később is) eredménytelen maradt. O. L. FM ein. 1915. 65651.
