Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1379 tevékenykedtek, sőt a legtöbb helyen a szociálist,a forradalomba való átnövés időszakában is megtartották ezt a szerepüket. Magyarországon az Ideiglenes Kormány Budapestre költözése után megszűnt anemzeti bizottságok államhatalmi szerepe. E korai megszűnés volt az oka, hogy 1949 után nem a nemzeti bizottságokból nőtt ki a tanácsrendszer. Megvizsgálva a nemzeti bizottságok által hozott rendelkezések jogforrás jellegét, megállapítja, hogy nem tekinthetők szokásjog jellegűnek, mivel a szokásjog társadalmi szerepe konzervatív és nem forradalmi, hanem a rendelkezések jogszabályoknak tekinthetők. — BESNYŐ KÁROLY AZ államhatalom központi és helyi szervei kialakulásának egyes kérdései hazánk jelszabadulása után c. tanulmánya áttekinti az új demokratikus államszervezet kialakulását. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által életre hívott első demokratikus kormány visszaállította a közigazgatás felszabadulás előtti szerveit, a helyi önkormányzatokat, és megszüntette a nemzeti bizottságok államhatalmi funkcióját. Ez az intézkedés a kormányban helyet foglaló jobboldali erők nyomására jött létre; a baloldal, élén a Magyar Kommunista Párttal, ellenezte a nemzeti bizottságok megfosztását a hatalomtól. A nemzeti bizottságok államhatalmi szerepének megszüntetése káros lépés volt a magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából: a legkedvezőbb út a demokratikus magyar közigazgatás megteremtésére az lett volna, ha ezt az új közigazgatást a nemzeti bizottságok rendszeréből építették volna ki. — PECZE FERENC Társadalmi szervek rendszere a népi demokratikus agrárátalakulásban címmel az 1945-ös földreform végrehajtásában fontos szerepet játszott községi földigénylő bizottságok, megyei földbirtokrendező tanácsok, s mint országos csúcsszerv, az Országos Földbirtokrendező Tanács működését elemzi. C. sz.: VAS TIBOR A magyar népi demokratikus állam keletkezésének és fejlődésének néhány kérdése címen tömören összefoglalva áttekinti a magyar népi demokrácia államszervezetének és jogialkotásának fejlődését 1944-től 1965-ig. 7. sz. : BENEDEK JENŐ Részletek a korai magyar munkásbiztositási jog köréből c. tanulmánya kifejti, hogy a munkásbiztosítás célja a kapitalista rendszerben: ellene hatni a relatív és abszolút elnyomorodás pusztító hatásának. A munkásbiztosítás kettős hatást tesz a munkásmozgalom fejlődésére. Egyfelől elősegíti a mozgalom szerveződését, másfelől azonban kitermeli azt a „betegpénztári bürokráciát" a mozgalmon belül, amely az opportunizmus fő hordozója. 11. sz.: VIETOR MARTIN Az önkormányzat a dualizmus magyar államelméletében és gyakorlatában c. tanulmánya A VII. magyar»» csehszlovák jogtörténeti konferenciára készült. 12. SZ.:VARGYAIGYULA a VII. magyarcsehszlovák jogtörténettudományi konferenciáról számol be. (Folyóiratunk beszámolója a konferenciáról: 1966. évf. 2 — 3. sz.). — Sz. M. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE XIII. évf. (1966) 1. sz.: BRÓDY ANDRÁS Berend T. Iván Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor 1948 —1950. (Bpest, 1964) című könyvéről ír méltatást. Vitázik egyben a könyv azon megállapításával, mely szerint a gazdaságpolitika torzulása nem 1951-ben, mint a közgazdasági és politikai irodalom általában tartja, hanem már 1948-ban kezdetét vette, s ezért a korszakhatárt is 1948-ra helyezi. — Míg Bródy csak a periodizálást kifogásolja, a 3. számban FRISS ISTVÁN az egész szemlélettel vitába száll. BEREND IVÁN ugyanebben a számban közölt válasza után, amelyben álláspontját a könyvében kifejtett tényekre hivatkozva fenntartja, Friss István megállapítja, hogy a vita nem tények, hanem azok értelmezése körül folyik, és a nézeteltérés főbb pontjait az alábbiakban foglalja össze: 1. Berend szerint már 1948-tól rendkívül súlyos torzulással kell számolni, míg Friss István szerint e korban csak e torzulás kezdete, csírája figyelhető meg; 2. Berend azt állítja, hogy 1948-tól nem volt szükségszerű, amint pedig történt, a gazdaságot a háború perspektívájának vetni alá, míg Friss István úgy véli, hogy egyrészt a háborús veszéllyel számolni kellett, másrészt viszont a gazdaságot nem is vetették alá ennek a perspektívának a szükségesnél és lehetségesnél nagyobb mértékben; 3. Berend állításával szemben, mely szerint ebben az időben nem vették tekintetbe a gazdasági világfejlődés tendenciáit és a technikai irányzatokat, Friss István azt vitatja, hogy a két háború közötti fejlődést tekintetbe vették, többet pedig reálisan nem lehet kívánni; és végül 4. Berend szerint a nehézségek abból adódtak, hogy a közép-európai együttműködési törekvéseket nem lehetett megvalósítani, Friss István nézete szerint viszont a gazdasági együttműködés hiányait nem lehet a Jugoszláviával kitört konfliktus számlájára írni. — MÁTYÁS ANTAL Keynes elméletének helye a polgári közgazdaságtanban c. írása Keynes főművének (A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete, 1936) magyar nyelvű kiadása alkalmából összefoglalja az ortodox polgári közgazdaságtan Keynes-féle bírá-17 Századok 1966/6.