Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1380' EOLYÓIRATSZEMLE latának elméleti vonalát, ami a modern állami monopolkapitalizmus gazdaságpclitikájának elvi bázisát szolgáltatja. — O.M. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE. X. évf. (1966) 1. sz.: A Figyelő rovat H. MoMDZsjANa Kommunyiszt 1965/4. számából némi rövidítéssel átvett cikkét közli A társadalmi fejlődés filozófiája címmel. A cikk először is igyekszik megtisztítani a történelmi materializmust mint a társadalmi lét általános törvényeivel foglalkozó tudományt a tőle idegen tudományoktól, másrészt szembeszáll azzal a felfogással, amely a történelmi materializmust véglegesen kidolgozott ós csak alkalmazásra váró törvények és kategóriák holt gyűjteményének tekinti. Ahhoz, hogy a történelmi materializmus valóban lépést tudjon tartani napjaink gyorsuló történelmi fejlődésével, szükség van elmélete, törvényei, kategóriái összességének továbbfejlesztésére. A szerző ilyen továbbfejlesztendő kategóriának tartja az anyagi és szellemi, az objektum és szubjektum kölcsönviszonyán belül az utóbbi tényezőket, a szocialista osztályfogalmat, a nemzeti felszabadító háborúk és az osztályharc viszonyát, az osztályharc-, az állam-, a nemzetelméletet (utóbbit a kapitalizmus előtti nemzetek vonatkozásában), a néptömegek és a személyiség történeti szerepét, a társadalmi környezet mellett az ún. mikrokörnyezet problémáját. — ILLY JÓZSEF Einstein és Spinoza c. cikkében gondos(életrajzi dokumentáció alapján megállapítja, hogy Einstein világnézete nemcsak tartalmában (materialisztikus monizmus), hanem formájában is (vallásos terminológia) megegyezik Spinozáéval, akiben Einstein nem csupán a tudóst, hanem a szellemi függetlenség emberét is tisztelte. Hogy ez a materialisztikus monizmus egyiküknél sem fejlődött dialektikus materializmussá, ennek társadalmi oka van mindkét filozófusnál. Ennek ellenére Einstein vallásos monizmusa kitűnő propedeutika az ateista neveléshez, a „kozmikus vallásnak" megfelelő erkölcsi magatartása pedig az eljövendő tudományos erkölcs csíraformájának tekinthető. — B. B. MAGYAR KÖNYVSZEMLE. 81. évf. (1965.) 3. sz.: HERVAY FERENC AZ erdélyi cirillbetűs könyvnyomtatás a XVI. században c. tanulmánya ismerteti Coresi brassói cirillbetűs nyomdájának működését (1556 — 1588). — VITA ZSIGMOND Bethlen Gábor könyvtára c. írása történeti művek alapján ad összefoglaló képet a fejedelem könyvtáráról. — DOROTHEA SASU 1848—49 hőseinek román nyelvű körözőlevelei c. közleménye az osztrák körözőlevelek románnyelvű fordításait ismerteti. A körözőleveleket Brassóban és Nagyszebenben nyomtatták. — KOMORÓCZY GYÖRGY Egy debreceni könyvkereskedői cég iratai a Debreceni Állami Levéltárban c. írása a Telegdi Kovács Lajos kereskedő cég fennmaradt iratai alapján közli, hogy az 1840-es években vevőik közül kik és milyen könyveket vásárollak. 4. sz.: JAKÓ ZSIGMOND Nyomtatott bibliai színjáték töredéke a XVI. századi Erdélyből c. tanulmánya a segesvári Tudományos Könyvtár egyik kötetének táblájában talált három XVI. századi töredék egyikén fennmaradt eddig ismeretlen, magyar nyelvű bibliai tárgyú színjátékot ismerteti, amely bizonyítja, hogy a szebeni nyomda nem csupán német nyelvű kiadványokat bocsátott ki. — LUKÁCSY SÁNDOR Az Athenaeum, a szabadelvűség műhelye és terjesztője c. közleménye elénk tárja az Athenaeum reformkori szabadelvű ellenzéki szerepét. Kölcsey és Vörösmarty levélváltása megvilágítja a szerkesztők törekvéseit. Világpolitikai tájékozottsággal küzdöttek a cenzúra ellenére Pölitz, Frapklin, Tocqueville, Saint-Simon, Fourier, Owen idézésével. A magyar olvasó az Athanaeum lapjain ismerkedettmegByron, Hugo, Quinet, Heine, Mickiewicz, Balzac, Mérimée és Dickens műveivel. — DÁN RÓBERT Héber hungaricák a XVI—XVII. századból c. tanulmánya az anyagot három csoportban ismerteti: 1. A hazai bibliográfiai irodalomban eddig nem szereplő, külföldön megjelent önálló munkák. 2. Ajánlások. 3. Verses üdvözletek mások disszertációi elé. Ezek ismertetése során sok értékes tudománytörténeti, vallástörténeti és életrajzi adatot tár az olvasó elé. - H. Gy. 86. évf. ( 1966.) 1. sz. : MEZEY LÁSZLÓD latin írás magyarországi történetéből c. tanulmány a reánk maradt kódexek ós oklevelek alapján tárgyalja az írásokat és meghatározza az írástudók társadalmi helyzetét. A szerző vizsgálati szempontja: „Az írás története elsősorban az írástechnika története. Az írás technikai változásai az írást használó társadalomnak vele szemben támasztott igényei szerint alakulnak." írástudók voltak a királyi és hercegi udvarokban és voltak székesegyházi, illetőleg apátsági scriptoriumok. — Az írástudó, a klerikus ismerte a latin nyelvet, az írást, a jegyzetelő írást, a ,,nota"-t. Az akörülmény, hogy klerikusok az ispánok mellett is voltak, azt bizonyítja, hogy írástudásuk miatt alkalmazott személyekről van szó: a klerikusi szolgálat tehát nem jelentett feltétlen kapcsolatot az egyházi pályával. Hazánkban kezdettől fogva találkozunk az „ordo clericorum"-mal, a középkor, egyházi és világi hivatás között ingadozók írástudó