Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1378' EOLYÓIRATSZEMLE a legelső magyar bibliafordítás újszövetségi része nem a Müneheni-kódex huszitapatarén eretnek hatásait mutatja, hanem a fordítás valószínűleg bencés szerzetes munkája. A tanulmány sorravéve a patarenus eredetet bizonyító filológiai érveket, kimutatja, hogy a hivatkozott fordítási helyekből nem lehet eretnek jellegű értelemváltoztatásokra következtetni. — MAY ISTVÁN AZ altdorfi egyetem magyar hallgatói címen, csatlakozva Ábel Jenő Magyarországi tanulók külföldön című munkájához, közli a németországi altdorfi egyetemen a 16 —18. században tanult magyar diákok névsorát az egyetem 1912-ben nyomtatásban megjelent anyakönyve alapján. — A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vitája a kézikönyv első két kötetéről címmel közli a hatkötetes irodalomtörténeti öszszefoglalás I—II. kötetéről rendezett vita ismertetését. Az első kötet vitaindító előadásában KARDOS TIBOR problematikusnak tekintiaz anyag tagolását régebbi és újabbmagyar irodalomra. Nem ért egyet azzal a nézettel, amely szerin t a magyar nemzetiirodalom a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezdődött. A magyar irodalom fejlődését nyugat-európai típusúnak tartja és annak egyes periódusaival veti össze, holott a kötet szerkesztősége által is elfogadott koncepció szerint a magyar irodalom fejlődése kelet-európai típusú. — A második kötetről WINDISCH ÉVA tartotta A vitaindító referátumot. A kézikönyv koncepciójának — mint rámutatott — két döntő szempontja van: 1. kiterjeszti a vizsgálódást a mai irodalomfelfogás szerint irodalmon kívüli, ill. irodalmon aluli műfajokra, s ezzel beilleszti az irodalmat a szerves társadalmi fejlődésbe, megvilágítja szerepét mint társadalmi tudatformának, 2. a korszakbeosztás alapjául az európai irodalomfejlődés nagy stíluskorszakait veszi, s ezzel beilleszti a magyar irodalom fejlődését az egyetemes fejlődésbe. Véleménye szerint a kötet eredményei teljes mórtékben igazolták e szempontok létjogosultságát. Az utóbbi szemponthoz kapcsolódva azonban bírálja a munkát, hogy még mindig nem kellő mértékben élt az összehasonlító elemzés lehetőségeivel. — KLANICZAY TIBOR Kardos Tibornak válaszolva elismeri a kelet-európai fejlődésre vonatkozó megjegyzés jogosultságát, de utal rá, hogy a probléma megoldásához az 1962-es Összehasonlító Irodalomtörténeti Konferencia eredményei sokban hozzájárultak. Véleménye szerint a magyar nemzeti irodalom a XVIII. század végén alakul ki, ez azonban természetesen nem zárja ki azt, hogy más korszakokban is létrejöjjenek remekművek. — PIRNÁT ANTAL felveti irodalomtörténetírásunk nacionalista buktatóinak kérdését. A magyar irodalomtörténetírásban gyakran kísértett az a veszély, hogy mivel hazánk a középkorban és Mátyás idején jelentős politikai szerepet jítszott Európában, a rendelkezésre álló gyér emlékekből egy ennek megfelelő „nagy" irodalmat is megkíséreljenek konstruálni. A kötet ezt a veszélyt tudatosan kikerülte. — KARDOS TIBOR Pirnát Antalnak válaszolva „helyteleníti azt a szakadatlan félelmet, nehogy beletévedjünk a régi korok nacionalizmusába". — BÁN IMRE Megjegyzések a kézikönyv XVIII. századi fejezeteihez c. cikke lényegében egyetért azzal, hogy a kézikönyv az irodalmat társadalomtörténeti alapon tárgyalja, s felosztja főúri, nemesi, értelmiségi és népi (vagy népszerű) irodalomra, de véleménye szerint e módszer számos esetben szervesen összetartozó stílusegységeket bont meg. így szerinte mesterkélt a Rákóczi-korszak szétválasztása népi kuruc és nemesi költészetre; a XVII. századi katolikus ónekköltós szerves egységességet alkot; s mesterkélt, hogy a mű szétválasztja az erdélyi emlékiratirodalmat emlékirat- és naplóirodalomra. — A mű bár helyesen jellemzi a magyar barokk és rokokó irodalmat, nem szentel kellő figyelmet a XVIII. századi ellenreformációs tevékenységnek és az ennek során létrejött hitvédő irodalomnak. Hiányolja, végül, hogy kevés terjedelmet szentel a munka a nyelv és stílus fejlődósének, noha a vonatkozó fejezet írója, Tarnai Andor, igen helyesen írja, hogy a magyar nyelv XVIII. század közepi térnyerésének oka az volt, hogy a nemesség körében megjelent a nemzeti nyelvű műveltség igénye. — KURCZ ÁGNES AZ Anjoukori oklevelek narrációja c. cikke kifejti, hogy az oklevelek narratív, elbeszélő részei szépirodalmi jellegűek és igényűek voltak, s egyben adalékokat szolgáltatnak az Anjou-korszak ideológiájának megismeréséhez is. — Sz. M. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. 1965. 4. sz.: CSIZMADIA ANDOR A társadalmi szervek szerepe a népi demokratikus állam feladatának megoldásában (1944—1945) c. tanulmánya kifejti, hogy a fasizmus alóli felszabaduláskor Magyarországon eleve adott volt új államapparátus megteremtésének szüksége, mivel a régi államszervezet szétesett. Jobbára a KMP kezdeményezésére jöttek létre a demokratikus helyi szervek, a nemzeti bizottságok; 1945 őszéig rájuk hárult az államigázgatás funkcióinak betöltése. A tanulmány összehasonlítja a magyar fejlődést a szomszédos népidemokratikus országokóval, és megállapítja, hogy ezekben hasonló bizottságok alakultak és államhatalmi szervekként