Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1377 országon erősen hatott Melanchton politikai szemlélete, amely Erasmus nyomán központi kérdésnek tekintette a török elleni harcot. A Melanchton bibliamagyarázataiban, antik fordításaiban széles körben alkalmazott politikai aktualizálást. Ez a módszer nagymértékben követésre talált magyar tanítványai ós követői, Bornemissza Péter, Gyalui Torda Zsigmond, L. Stockei, Egri Lukács tevékenységében. — ScmjLEK TIBOR Eltemetett Bornemissza adatok címen Iványi Béla néhány Bornemissza Péterre vonatkozó adata nyomán az „Ördögi kísértetek" előadására vonatkozó kérdéseket, valamint Bornemissza műve folyamatosan megjelenő kötetei árának alakulásáról szóló adatokat ismertet; végül a bécsi egyetem anyakönyvének Bornemissza Péterre vonatkozó bejegyzés alapján bizonyítottnak látja Bornemissza polgári származását. — KŐHEGYI MIHÁLY A Központi Könyvbíráló Szók véleményét közli Katona József Bánk bánjáról: a vélemény 1845-ben Katona művét, nem tekinti előadhatónak, mivel szerinte alkalmas idegenek elleni gyűlölet és pártütési hajlandóság keltésére. — JÁN KLOO eddig lappangott levéltári dokumentumokat közöl Balassi 1578-as, Selmecbánya polgáraival való konfliktusáról. 6. sz. BÍRÓ FERENC: Péczeli József c. tanulmánya (I. része az előző számban) a magyar irodalmi felvilágosodás sajátos alakjának életét és munkásságát elemzi. Péczeli irodalomfelfogása a klasszicizmus hatása alatt állott, társadalomfelfogását pedig az angol szentimentális irodalom befolyásolta jelentős mértékben. Szemlélete sok tekintetben közel hozta a Gvadányi fémjelezte nemesi patriarchalizmushoz, amely Péczelihez hasonlóan a nép erkölcsi tisztaságát állította szembe a nemesség romlottságával, csak eltérően Péczelitől, egyértelműen feudális-konzervatív alapállásából. Ez a kettős kötöttség a korszak irodalmi frontjai között határozta meg Póczelinek helyét a kor irodalmi életében. 6. sz. KOVÁCS GYŐZŐ A klasszicizmus árnyékában s a romantika előtt. A magyarországi szentimentalizmus néhány kérdése c. tanulmány a magyar szentimentalizmust, megfelelve az európai tendenciának, szétválasztja a francia forradalmat megelőző és francia forradalom utáni szakaszra. Megállapítja, hogy a forradalom előtti szentimentalizmus szorosan összefonódott a felvilágosodással, míg a forradalom utáni szentimentalizmusban megjelentek a romantikát előkészítő elemek. Ezeket vizsgálja és mutatja meg Batsányi, Kármán, Kazinczy munkásságán. — TARNÓC MÁRTON: Egy ismeretlen magyar nyelvű államelméleti munka címen azt fejtegeti, hogy az államelméleti irodalom Justus Lipsius nyomán a XVII. század első felében indult meg Magyarországon. Erdélyben a politikai elméleti irodalom egy átmeneti műfaj, a fejedelem-tükör irodalom formájában jelentkezik, amely átmenet az államelmélet és az erkölcsfilozófia között. Az első erdélyi magyar nyelvű munka, amely egyért elműen Lipsiushoz kapcsolódik és tisztán államelméleti jellegű, Vetéssi István mezőt úri pap levele I. Rákóczi Györgyhöz 1631. november 19-én, amelyben államigazgatási tanácsokat ad a fejedelemnek. A közlemény a levelet betűhíven publikálja. — KUNSZERY GYULA : Aurora c. cikke az 1911-ben működött, fólesztendőt megért, Csere Andor által szerkesztett polgári liberális folyóirat monografikus ismertetése. Munkatársai között volt Balázs Béla, Kosztolányi, Karinthy. 70. évf. (1966) 1—2. sz.: KOMLOVSZKY TIBOR: Arany Toldija és egy népies hősi ének c. tanulmánya Arany Toldijának irodalmi példái és forrásai között kiemeli a korabeli ponyvairodalmat, melyről maga Arany állította, hogy gyermekkorában kedvelt olvasmánya volt. Szerző szerint ez a populáris irodalom hatott legerősebben a Toldi megszületésére, elsősorban Vörös Mihály: A Bajnok Vég-Gyula várában c. 1807-ben kinyomatott históriás éneke. A tanulmány konkréten is a Toldi előfutárának tekinti Vörös Mihály művét és számos rokon motívumot mutat ki a két műben. — SÓLYOM KÁROLY: Új szempontok az Anonymus-probléma megoldásához. A tanulmány állítása szerint Anonymus nem Péter esztergomi kanonok volt, mint azt Szilágyi Lóránd nevezetes tanulmánya állítja, hanem kortársa, Péter székesfehérvári prépost, későbbi győri püspök, 1202—1204 között kancellár. Ez utóbbiról ismeretes, hogy együtt nevelkedett II. András királlyal az egri érsek udvarában, ez megmagyarázza, hogy Anonymus különösen jól ismerte az egri egyházmegye földrajzi viszonyait. A győri püspök számos diplomáciai feladatot teljesített, innen Anonymus rendkívüli tájékozottsága a kor diplomáciai életéről. A tanulmány szerint Péter püspök Velek honfoglaló vezér nemzetségéből származott. A Velek-család birtokai Csanád megyében voltak, ez magyarázná a gesta nyelvének rokonságát a dél-magyarországi eredetű Gellert legenda latinságával.— PETROVICH EDE: A középkori pécsi egyetemmel kapcsolatos szentbeszédek kora c. tanulmányában ezek keletkezését — számos érv alapján — a XIV. század első negyedére teszi. — SZABÓ FLÓRIS A huszita biblia és állítólagos patarén elemei c. tanulmánya szerint