Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1374' EOLYÓIRATSZEMLE caos volt. A felvilágosult abszolutista szemléletű tervezet az udvari álláspontot képviseli, de olyan kompromisszumot keres, amelyet a magyar nemesség is elfogadhat. 11. sz.: SCHMIDT PÉTER: A demokratikus választójog megteremtése Magyarországon c. tanulmánya elemzi az 1945 novemberi választás alapját képező választási törvény létrejöttét, a körülötte folyt politikai vitákat. — Sz. M. ANTIK TANULMÁNYOK. 12. köt. (1965) 1. sz.: MORAVCSIK GYULA A magyar bizantinológia helyzete és feladatai c. tanul­mányában a magyar bizantinológia jövő feladatait a következőkben jelöli meg: 1. Kézirattárakban lappangó források fel­kutatása, 2. Forráskritikai munkák készí­tése, 3. Magyar vonatkozású forrásgyűjte­mény kiadása, 4. Bizánci görögség szótá­rának elkészítése, 5. Archaizáló népnevek lexikonának összeállítása, 6. Ethnográfiai leírások vizsgálata, 7. Bizánci tárgyi emlé­kek kutatása és feldolgozása, 8. Magyar— bizánci érintkezések monográfiája, 9. A ma­gyar nyelv görög jövevényszavainak vizs­gálata, 10. Árpád-kori helynevek és patro­ciniumok kutatása, 11. Â bizánci diplo­mácia elméletének és gyakorlatának vizs­gálata. Az eredményes kutatás megkívánj nyelvészek, régészek, történészek ós etnoa gráfusok együttműködését. — FÜVES ÖDÖN Görög kereskedők Dunántúlon 1754—1771 között c. közleménye összeírások alapján ad képet kereskedelmi tevékenységük szer­vezetéről. A vizsgált időszakban száznégy dunántúli helységben laktak görög keres­kedők, akik ott a kereskedelmet kezükben tartották. — HARMATTA JÁNOS A rabszolga­tartó társadalom korszakbeosztásának kérdé­séhez c. írásában megállapítja, hogy az Óperzsa birodalomban fennálló rabszolga­tartást nem szabad az antik rabszolgatartás korszakához számítanunk. Állítísát elámi, babiloni források és a persepolisi „kincs­tári táblák" nyelvészeti elemzésével tá­masztja alá. — H. Gy. BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS. IX. évf' (1966) 3. sz.: G. COGNIOT Romain Rolland — a béke harcosa címen a nagy író születésé­nek 100. évfordulója alkalmából Romain Rolland politikai arculatát: fejlődósét és harcát vázolja ós méltatja. — O. M. COMMUNICATIONS EX BIBLIOTHE­CA HISTÓRIÁÉ MEDICAE HUNGARI­CA. 38 — 39. (1966): ZSAKÓ ISTVÁN Magyar kiválóságok és családtagjaik elmebajainak története c. alatt Vörösmarty lánya, Madách egyik fia, Berzenczey László, Gulácsy Lajos és Nemes Lampérth József elmebajá­nak kórtörténetét ismerteti : az abból levont orvosi tanulságokon túl a rögeszmék és ferde képzetek főleg Berzenczeynél politikailag is érdekes leírásaival s belőlük a torzulások kiszűrésével a történész számára is érdekes adalékként a kor köz­gondolkozásához ós képzetvilágának törté­netéhez. — BENCZE JÓZSEF a diftéria hazai történetét mutatja be, első hazai leírásait, a leküzdésére tett javaslatokat, és az ennek ellenére szörnyű (szerző által járványos években 30 — 40 000 főre is becsült) pusztí­tásait, a védőoltás gyors, a húszas évek végétől európai viszonylatban is élenjáróan tömeges hazai elterjedését, ami Magyar­országnak a diftériaellenes nemzetközi küzdelem történetében jelentős helyet biztosít. — NovÁK KÁROLY a budapesti volt Vöröskereszt kórház történetének első 15 évét mutatja be (1885 — 1899) társada­lomtörténetileg is érdekes adatokkal a kora­beli kórházi ápolási költségekről, az egész­ségügyi személyzet fizetéséről és — az alapszabályt ismertetve — a részletesen megszabott kötelezettségekben is vissza­tükröződő hierarchiájáról, a kórház létre­hozása körül különösen tevékeny Schwart­zer Ottónak a Vöröskereszt jeles fejlesztő­jének portréjával. — Az Adattár rovatban BARTA ISTVÁN Kossuth 1831. évi kolera­biztosságának kapcsán kelt részletes jelen­tését közli a sátoraljaújhelyi állapotokról a vidékre menekült alispán számára: fontos forrás mind a kolera zempléni történetére, mind Kossuthnak a kolera leküzdésében vállalt szerepére. — V. K. DEMOGRÁFIA. IX. évf. (1966) 1. sz.: HORVÁTH RÓBERT A gazdasági fejlődés és a népességi kérdés kölcsönhatásairól Magyar­országon a 18. század közepétől a 19. század közepéig c. tanulmánya szerint abban, hogy a jelzett időszakban a hazai népességi fejlődés átlagosan nagyobb, mint általában Európában, elsősorban Magyarország földje termékenységének volt jelentős szerepe: a magyar jobbágycsalád jobban ólt, mint általában az európai munkáscsaládok. Szerző ezután a népességszám magyaror­szági fejlődését befolyásoló tényezőket — akadályozóit és előrelendítőit — vizsgál­ja. — SZABADI EGON A népesség oktatási szintje és a közoktatás fejlődése Magyaror­szágon c. tanulmánya az elmúlt húsz év ered­ményeit ismerteti, összevetve az 1939-es; 1940-es ós 1963/64-es az általános iskola; végzésre vonatkozó mutatókat. — H. GÍ/. ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁ­NYI KÖZLEMÉNYEK. X. köt. (1966) 1. sz.: A szám az MTA 1964. október 5—10-én rendezett nemzetközi műemlék­védelmi munkaértekezletének anyagát köz­li. Belőle a történész szempontjából külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom