Századok – 1966
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363
1374' EOLYÓIRATSZEMLE caos volt. A felvilágosult abszolutista szemléletű tervezet az udvari álláspontot képviseli, de olyan kompromisszumot keres, amelyet a magyar nemesség is elfogadhat. 11. sz.: SCHMIDT PÉTER: A demokratikus választójog megteremtése Magyarországon c. tanulmánya elemzi az 1945 novemberi választás alapját képező választási törvény létrejöttét, a körülötte folyt politikai vitákat. — Sz. M. ANTIK TANULMÁNYOK. 12. köt. (1965) 1. sz.: MORAVCSIK GYULA A magyar bizantinológia helyzete és feladatai c. tanulmányában a magyar bizantinológia jövő feladatait a következőkben jelöli meg: 1. Kézirattárakban lappangó források felkutatása, 2. Forráskritikai munkák készítése, 3. Magyar vonatkozású forrásgyűjtemény kiadása, 4. Bizánci görögség szótárának elkészítése, 5. Archaizáló népnevek lexikonának összeállítása, 6. Ethnográfiai leírások vizsgálata, 7. Bizánci tárgyi emlékek kutatása és feldolgozása, 8. Magyar— bizánci érintkezések monográfiája, 9. A magyar nyelv görög jövevényszavainak vizsgálata, 10. Árpád-kori helynevek és patrociniumok kutatása, 11. Â bizánci diplomácia elméletének és gyakorlatának vizsgálata. Az eredményes kutatás megkívánj nyelvészek, régészek, történészek ós etnoa gráfusok együttműködését. — FÜVES ÖDÖN Görög kereskedők Dunántúlon 1754—1771 között c. közleménye összeírások alapján ad képet kereskedelmi tevékenységük szervezetéről. A vizsgált időszakban száznégy dunántúli helységben laktak görög kereskedők, akik ott a kereskedelmet kezükben tartották. — HARMATTA JÁNOS A rabszolgatartó társadalom korszakbeosztásának kérdéséhez c. írásában megállapítja, hogy az Óperzsa birodalomban fennálló rabszolgatartást nem szabad az antik rabszolgatartás korszakához számítanunk. Állítísát elámi, babiloni források és a persepolisi „kincstári táblák" nyelvészeti elemzésével támasztja alá. — H. Gy. BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS. IX. évf' (1966) 3. sz.: G. COGNIOT Romain Rolland — a béke harcosa címen a nagy író születésének 100. évfordulója alkalmából Romain Rolland politikai arculatát: fejlődósét és harcát vázolja ós méltatja. — O. M. COMMUNICATIONS EX BIBLIOTHECA HISTÓRIÁÉ MEDICAE HUNGARICA. 38 — 39. (1966): ZSAKÓ ISTVÁN Magyar kiválóságok és családtagjaik elmebajainak története c. alatt Vörösmarty lánya, Madách egyik fia, Berzenczey László, Gulácsy Lajos és Nemes Lampérth József elmebajának kórtörténetét ismerteti : az abból levont orvosi tanulságokon túl a rögeszmék és ferde képzetek főleg Berzenczeynél politikailag is érdekes leírásaival s belőlük a torzulások kiszűrésével a történész számára is érdekes adalékként a kor közgondolkozásához ós képzetvilágának történetéhez. — BENCZE JÓZSEF a diftéria hazai történetét mutatja be, első hazai leírásait, a leküzdésére tett javaslatokat, és az ennek ellenére szörnyű (szerző által járványos években 30 — 40 000 főre is becsült) pusztításait, a védőoltás gyors, a húszas évek végétől európai viszonylatban is élenjáróan tömeges hazai elterjedését, ami Magyarországnak a diftériaellenes nemzetközi küzdelem történetében jelentős helyet biztosít. — NovÁK KÁROLY a budapesti volt Vöröskereszt kórház történetének első 15 évét mutatja be (1885 — 1899) társadalomtörténetileg is érdekes adatokkal a korabeli kórházi ápolási költségekről, az egészségügyi személyzet fizetéséről és — az alapszabályt ismertetve — a részletesen megszabott kötelezettségekben is visszatükröződő hierarchiájáról, a kórház létrehozása körül különösen tevékeny Schwartzer Ottónak a Vöröskereszt jeles fejlesztőjének portréjával. — Az Adattár rovatban BARTA ISTVÁN Kossuth 1831. évi kolerabiztosságának kapcsán kelt részletes jelentését közli a sátoraljaújhelyi állapotokról a vidékre menekült alispán számára: fontos forrás mind a kolera zempléni történetére, mind Kossuthnak a kolera leküzdésében vállalt szerepére. — V. K. DEMOGRÁFIA. IX. évf. (1966) 1. sz.: HORVÁTH RÓBERT A gazdasági fejlődés és a népességi kérdés kölcsönhatásairól Magyarországon a 18. század közepétől a 19. század közepéig c. tanulmánya szerint abban, hogy a jelzett időszakban a hazai népességi fejlődés átlagosan nagyobb, mint általában Európában, elsősorban Magyarország földje termékenységének volt jelentős szerepe: a magyar jobbágycsalád jobban ólt, mint általában az európai munkáscsaládok. Szerző ezután a népességszám magyarországi fejlődését befolyásoló tényezőket — akadályozóit és előrelendítőit — vizsgálja. — SZABADI EGON A népesség oktatási szintje és a közoktatás fejlődése Magyarországon c. tanulmánya az elmúlt húsz év eredményeit ismerteti, összevetve az 1939-es; 1940-es ós 1963/64-es az általános iskola; végzésre vonatkozó mutatókat. — H. GÍ/. ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK. X. köt. (1966) 1. sz.: A szám az MTA 1964. október 5—10-én rendezett nemzetközi műemlékvédelmi munkaértekezletének anyagát közli. Belőle a történész szempontjából külö-