Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1375 nősen A következők emelendők ki: ENTZ GÉZA A tudományos kutatás szerepe a romok műemléki védelmében c. tanulmánya hangsúlyozva a régi magyarországi épületállományt a török, a függetlenségi harcok és az utánuk következő megtorlás során bekövetkezett csaknem teljes pusztulását (melynek nagyságát az Alföldön pl. a viszonylag épen maradt szabolcsi műemlékállomány gazdagsága sejtteti), kiemeli a megmaradt romok feltárásának és az ezt elősegíteni képes tudományos kutatásnak fontosságát. — SEDLMAYER JÁNOS Középkori várak helyreállítása Magyarországon c. tanulmánya röviden áttekinti a kérdés múltját: a várak műemlékvédelme iránt csak későn, a két világháború között feltámadt, s ekkor már színvonalasan kielégített igényeket, majd az újonnan végzett vár-restaurálások legfontosabbjait ismerteti. A külföldi hozzászólók közül (többek előadásának szövegét a Műemlékvédelem már közölte és így már ott ismertettük) említendő LTTDVIG DEITERS A zinnai-középkori cisztercita monostor apátságának rekonstrukciója és HANS NADLER Műemléki munkálatok a Rodewieschben levő koraközépkori Göltzsch vízierődön c., szép képekkel illusztrált tanulmányai. Magyar szempontból különösen tanulságos TANIA STEFANOVIÖOVA és ANDREJ FIALA a pozsonyi vár fellegvárának XI—XIIT. századi, tehát a mai vár megépítése előtti szakaszának történetét ismertető tanulmánya, számos jól áttekinthető térképvázlattal. — V. K. ETHNOGRAPHIA. LXXVI. (1965) 3. sz.: PÉTERDI OTTÓ A féltelkes jobbágy életszínvonala Bakonypéterden 1800 körül c. tanulmánya egy XVIII. századi telepítésű község életkörülményeit kutatja. GYÖRFFY GYÖRGY Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában c. tanulmánya abból a tényből indul ki, hogy Anonymus adatai a Kárpátmedence IX. századi államalakulatáról ellentétben állnak az egykorú forrásokkal. A szerző forráskritikai módszerrel felel az alapvető két kérdésre: miképpen jött létre a forrás és honnan merítette a régi népekre vonatkozó adatait? Foglalkozik a Gesta műfaji jellegével. Györffy szerint Anonymus művével az ősi, nemzetségi jogon birtokló főnemesség érdekét igyekezett szolgálni az új nagybirtokos arisztokráciával szemben. Majd a Gestában szereplő népek és országok adatainak forrásait mutatja meg. Végül megállapítja: „Anonymus Gesta Ungaroruma a iX. századi politikai és etnikai viszonyokra forrásul nem használható." 4. sz.: VOIGT VILMOS A néprajztudomány elméleti-terminológiai kérdései c. tanulmánya hiányolja a marxista tudat- és felépítményvizsgálatokat és Marx, Engels s Lenin idevágó munkáinak kiadását. Részletesebben bírálja Marót Károly munkásságát. Ismerteti a magyar kutatások szemléletét, a magyarságon belüli etnikai csoportok kutatását,—végül vázoljaa „nép" fogalmának problematikus kérdését. — BODGÁL FERENC A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége c. tanulmánya a XVII. századtól követi nyomon a cigányság történetét a jelzett területen, a XVIII. századtól már demográfiai adatok alapján. A cigánykovácsok a szerző megállapítása szerint az elmúlt századokban jelentős szerepet töltöttek be a falvak életében. — SCHRAM FERENC A Szentiván-napi tűzgyújtás c. tanulmánya elöljáróban a szokás történeti áttekintését adja, különös tekintettel a hazai forrásokra. Összehasonlítja a téli napfordulóval kapcsolatos szokásokkal s megállapítja, hogy a magyarság e szokásokat már a honfoglalás és a keresztény vallásra való áttérés előtt ismerte. — BALOGH ISTVÁN Egy országos jellegű hatósági néprajzi „gyűjtés"-ről c. közleménye ismerteti Szabolcs vármegye szolgabíráinak 1903-ban készült jelentéseit járásaik népszokásairól. — NAGY LAJOS Csere gazdalegények c. közleménye szerint Zsadányból a község számos gazdája fiát román gazdákhoz küldte nyelvtanulás és tapasztalatszerzés céljából. A XIX. század utolsó évtizedeiben a román gazdák nagyobb számban küldték fiaikat Zsadányba hasonló céllal. — H. Gy. LXXVII. évf. 1966. 1. sz.: ORTUTAY GYULA A finnugor folklor-kutatások lehetősége és feladatai c. tanulmánya elsősorban módszertani kérdéseket tárgyal. Javasolja a genetikus összehasonlítás megkísérlését. Az összehasonlításból kiderülne, hogy a poligenetikus fejlődés azonos történelmitársadalmi előfeltételek nyomán teremt-e rokon formákat, tartalmakat, s elválaszthatók-e ezek a genetikus eredetű formáktól. — TAKÁCS LAJOS Irtás földek és irtási eszközök (irtókések) az örségben és a Felső-Rába vidékén c. tanulmányában egy jellegzetes irtástelepülés képét mutatja be. — FERENCZI IMRE Történelem, szájhagyomány, mondahagyomány c. tanulmánya igazolja, hogy a történelmi szájhagyomány kapcsolatban van a históriai eseményekkel, a mozgásban levő társadalmi léttel és a közösségi tradíciókat konzerváló társadalmi folyamatokkal. — RUITZ IZABELLA A parasztifjúság társasélete a Bódva vidékén (1880—1950) c. tanulmánya (I. része az előző számban) bemutatja a leányok és legények zárt világát és az ifjúság egymáshoz való viszonyát, majd a fiataloknak a családban betöltött szerepét. A vizsgálat