Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

ÏOLY'ÔJ RATSZBMLE 1373 Leo Valiani tanulmány sorozatában. — POGÁNY MÁRIA A Kelet-Európa-kutatás nyugat-európai és USA-beli központjai címen ismertetést közöl a KeletvEurópakutatás különböző német, osztrák, angol, amerikai, svájci, svéd tudományos intézményeiről, az általuk rendezett tudományos ülésszakokról. Függelékként ismerteti E. LEMBERG Hogyan gondolkodnak Németországban a kelet-európai népekről? c. előadását. — NIEDERHAUSER EMIL Kamii Krofta (1876—1945) címmel portrét rajzol a neves cseh polgári politikusról és történészről. Krofta történetírói munkássága főleg a középkori cseh történetre, ezen belül a parasztság történetére esett. Nacionalista álláspontjánál fogva a cseh történet tengelyébe a cseh—német — magyar antagonizmust állította, felfogásából azonban nem hiányoztak a demokratizmus pozitív elemei. A Kroftától közölt szemelvények egyrészt a cseh történetíró pozitív oldalait mutatják be a parasztság történetéről írt könyvéből, valamint A hicszita mozgalom társadalmi és nemzeti szempontból c. tanulmányából vett részletekkel, másrészt a magyar fejlődésre, ill. a csehszlovák — magyar viszonyra vonatkozó nézeteivel ismertetnek meg. — A 134 oldalra terjedő Szemle — Általános művek, Osztrák-Magyar Monarchia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia csoportosításban — több mint félszáz mű ismertetését nyújtja. — B. B. Egyéb tudományos folyóiratok ACTA HISTÓRIÁÉ ARTIUM. Tom. XII. (1965) 1—2. sz.: D. DERCSÉNYI La tutela dei monumenti in Ungheria negli ultimi otto anni (A műemlékvédelem Magyarországon az utolsó nyolc évben) c. tanulmánya a magyar műemlékvédelem utolsó nyolc esztendőben elért eredményeit ismerteti a külföldi olvasóval. A gazdagon illusztrált tanulmány a magyar műemlékvédelem minden területét érinti: várak, szentélyek, kastélyok, templomok és lakóházak. — HILDEGARD BARANYAI Das gotische Bronze-Taufbecken in Gyöngyös (A gyöngyösi gótikus bronz keresztelőtál) c. tanulmánya a mai Magyarországon egyedülálló keresztelőkéit iglói eredetét és lengyel vonatkozásait ismerteti. — RADOCSAY DÉNES Renaissance letters patent granting armorial bearings in Hungary (Reneszánsz címereslevelek Magyarországon) címmel II. Ulászló, II. Lajos, I. Ferdinánd, Szapolyai János valamint I. Miksa császár és XII. Lajos francia-király 1490—1540 között magyarok számára adományozott címeres leveleit sorolja fel leírásukkal, a vonatkozó teljes irodalommal, és 39 nagyon jó fényképpel. - H. Gy. ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS. 15. évf. (1965) 2. sz.: HERCZEGH GÉZA A moszkvai fegyverszüneti egyezmény megkötésének jelentősége c. tanulmánya az 1944-ben alakult debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány által, 1945. január 20-án, a szövetséges hatalmakkal kötött fegyverszünetet elemzi. 4. sz.: SZÁMEL LAJOS: A népi bizottságok szerepe a közigazgatás demokratizálásában c. tanulmánya népi bizottságoknak nevezi s így tárgyalja az 1944 — 45-ben létrejött sajátos igazgatási szerveket: a nemzeti bizottságokat; a mezőgazdasági termelés megindítására és irányítására létrehozott, a koalíciós pártok és az újonnan alakult demokratikus pártszervezetek (UFOSz, FÉKOSz) képviselőiből álló termelési bizottságokat; a törvényhatóságok közigazgatási bizottságai mellett működő gazdasági albizottságokat; az 1945-ös földreform végrehajtásában nagy szerepet játszó földigénylő bizottságokat; a miniszteriális igazgatás mellett működő szervezeteket: az Országos Szociálpolitikai Tanácsot, az Országos Közegészségügyi Tanácsot és az Országos Szabadművelődési Tanácsot. — BEÉR JÁNOS A demokratikus államigazgatás születésének 20. évfordulója címen az 1944-45-ben kiépülő demokratikus államapparátus két alapvető szervének, a nemzeti bizottságoknak és a demokratikus kormánynak a kialakulását vizsgálja. Elemzi ezután a két apparátus súrlódásait és a nemzeti bizottságok törekvéseit, hogy országos csúcsszervüknek, az Országos Nemzeti Bizottságnak a közvetítésével döntő államhatalmi tényezővé váljanak. 9. sz.: CSIZMADIA ANDOR: Egy kétszázéves alkotmány- és reformtervezetről c. alatt az 1764-es országgyűlésen felmerült kérdé- , sekkel kapcsolatosan keletkezett Opinio ' circa reformationem regni Hungáriáé c., általa most megtalált röpiratot ismerteti. Az országgyűlés fő problémája a magyar nemesség megadóztatása volt. E kérdés körül az országgyűlés idején nagy röpirat és pasquillus harc bontakozott ki. Az Opinio szerzője ismeretlen. Szerzőségét sokan (de csak utalások alapján) Kollár Ádám Ferencnek tulajdonították, aki a vitában az udvar álláspontjának legjelentősebb képviselője volt. A tanulmány a röpirat teljes szövegének ismeretében feltételezi, hogy szerzője Festetics Pál kamarai taná-