Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1369 melyek az 1933 — 36-os években a kommunisták szakszervezeti munkájára vonatkoznak. — A Visszaemlékezések rovat PÓR FERENC emlékeit tartalmazza az illegális KMP agitációs munkájának megindulásáról 1919 végén, az Életrajzok rovatban pedig a kommunista mozgalom két kiemelkedő harcosáról, Mosolygó Antalról (1881 — 1929) és Bogdány Simonnérói (1885 — 1965) olvashatunk/Mindkét életrajz KELEN JOLÁN munkája. — O. M. 2. sz.: A folyóirat közli a készülő párttörtóneti tankönyv VII. fejezetének tervezetét A forradalmi munkásmozgalom. A horthysta rendszer átmeneti stabilizációja (1924—1929) címen. Ezen belül a nemzetközi helyzet összefoglalása után ismerteti a munkásosztály helyzetét, a baloldali mozgalom erősödését és ezzel kapcsolatban az MSzMP megalakulását, majd a KMP I. kongresszusát. Leírja a rendőri hajsza fokozódását és a MSzMP működési lehetőségéért folytatott harcot, vizsgálja az antimilitarista propagandá és a szakszervezeti munkát, végül a KMP .szervezeti és taktikai kérdéseivel, valamint a Komintern VI. kongresszusa után kidolgozott politikai irányvonalával foglalkozik. — A lap folytatólagosan publikálva MOLNÁR ERIK A marxizmus szövetségi politikája az I. Internacionálé felbondásától a II. Internacionálé megalakulásáig c. tanulmányát, e számban annak IV. fejezet 3—5. alfejezetét közli. Itt szerző elsőként a porosz bonapartizmus kérdésével foglalkozik, s megállapítja, hogy bizonyos fejlődés után Engels ezen a hivatali és tiszti réteg hatalmát értette, mely az anyagi hatalommal rendelkező burzsoázia és a proletariátus ellentótén alapult. Ez a bürokrata-rendőri-katonai diktatúra, amit a bursoá ellenőrzés alatt álló parlamentarizmus с s .к alig-alig leplezett, feladatának tekintette a junkerek megmentését is a gazdasági pusztulásból azáltal, hogy a tőkés rendszer földbirtokosaivá változtatta őket. Miután bemutatja a gépezet működését és Bismarckot mint működtetőjót, valamint a munkásmozgalom és vezetés helyzetét és szerepét, a szerző Marx és Engels elképzeléseit ismerteti a rendszer megdöntésének lehetőségeire, a jövendő német forradalom menetére nézve. Megállapítja, hogy nézetük szerint e korban lehetetlenné vált a német forradalom belső erők útján történő elindítása; azt előbb egy háborútól, majd az orosz forradalomtól, végül az angol és a francia fejlődés forradalmasító hatásától, mint külső tényezőktől várták. Áttérve a 3. francia köztársaság problematikájára, a szerző a Boulanger-féle nacionalista mozgalom alapjait, valamint széthullásának okait világítja meg. Rámutat arra, hogy ez a mozgalom jelentette a kiinduló pontot az addig főleg kispolgári-munkás, forradalmi színezetű nacionalizmus burzsoá nacionalizmussá alakulásához, s egyszersmind a munkásság elfordulásához e nacionalizmustól. A következőkben a szerző ismerteti a francia munkásmozgalom helyzetét, árnyalatait, Marx és Engels álláspont ját e csoportok megítélésében. A tanulmány végül az angol gyarmati imperializmus problematikáját boncolja. Először az ír kérdést taglalja, majd a brit kapitalizmus szerkezetét és gyarmati politikáját ismerteti, feltárva ennek összefüggéseit a választójogi kérdéssel ós a választások eredményeivel, majd az angol munkásmozgalom helyzetét vizsgálja az 1880-as években. — ORBÁN SÁNDOR AZ agrárszegénység számának és helyzetének alakulása a felszabadulás után (1945 —1948) c. tanulmányában ismerteti az agrárszegénység számarányát, regionális elhelyezkedését, az agrárszegénység és a birtokmegoszlás összefüggéseit, majd a felszabadulást követő földreform átalakító hatását méri fel. Megvizsgálja a földhöz jut tátották kategóriáit és a kapott földek területi arányait országosan és regionálisan, majd a további igények kielégítésére tett erőfeszítéseket, s az ezekből keletkező feszültséget a falu egyes paraszti rétegei között. Egy további problémaként a munkaalkalom alakulásával, szűkülésével, a fellépő munkanélküliséggel, a munkaviszony és a bérek rendezését célzó intézkedésekkel foglalkozik. Vizsgálja az újonnan földhöz juttatott volt nincstelenek és a régi félproletárok egymáshoz való viszonyát, helyzetük eltéréseit, s az utóbbi réteg nehézségeit a tárgyalt években. Konklúzióként megállapítja, hogy a probléma megoldása túlmutatott az agrár-kereteken, a népgazdaság strukturális átalakítását, az iparosítást követelte meg. — PINTÉR ISTVÁN AZ antifasiszta pártok és politikai csoportok állásfoglalása a nemzeti összefogás, a Hitlerellenes harc és az ország demokratikus átalakításának kérdéseiben 1943 első jelében címmel kandidátusi disszertációjának egy részletét közli. E részben 1943 januártól ismerteti az ellenállás egyes mozzanatait, s átfogó képet ad a kommunista és baloldali szociáldemokrata vonal mellett az ellenzéki jobboldaltól és parlamenti jobboldal egyes csoportjaiig terjedő náci-, vag^iémetellenes táborról. Ismerteti az egyes csoportok programját, s az ellenállást képviselő csoportok állásfoglalásaiban a nemzetközi helyzet alakulásának tükröződésére is rámutat. — A Közlemények rovat KŐVÁGÓ LÁSZLÓ cikkét hozza a Magyarországi Nemzetközi Szocialista Föderáció-