Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1368' EOLYÓIRATSZEMLE hetővé, ha az orosz forradalom időben egybeesnék a nyugat-európai proletárforradalom győzelmével. A kezdeteikor lényegében anarchista narodnyik mozgalmat Marx és Engels nem tekintették az orosz forradalmat előbbrevivő erőnek, sőt 1874 — 75-ben Engels attól félt, hogy egy esetleges anarchista felkelés a reakciót szilárdíthatja meg. Amikor azonban az évtized végén a mozgali mhan felülkerekedett a blanquizmus hatása — érintetlenül hagyva a terrorista módszereket — komoly forradalmi erőnek kezdték tekinteni, s úgy vélték, hogy az események az Orosz Kommün felé haladnak. A narodnyik mozgalmat olyan erőnek tartották, mely alkalmas a döntő lökést megadni a burzsoá-demokratikus forradalom kibontakozásához. Felmerülvén így a cárizmus összeomlásának lehetősége, Engels ekkor a szláv népek önrendelkezési jogának elismerése talajára állt, mivel úgy gondolta, hogy ezek szabsdságtörekvése a cári pánszlávizmus céljaira többé nem lesz felhasználható. Úgy vélte, hogy a cárizmus összeomlása egyúttal az Osztrák-Magyar Monarchia végóráját is jelenti, melynek egyetlen létjogosultsága: gátat emelni a cári pánszláv törekvések útjába. — ERDEI FERENC A termelőszövetkezetek történeti fejlődésének néhány jellemzője címen összegezi a termelőszövetkezeti mozgalom útját, az elért eredményeket és vázolja a fejlődés perspektíváját. Megállapítja, hogy a magyarországi út legnagyobb érdeme a termelés csökkenésének ' elkerülése az átmenet szakaszában, s hogy az átszervezés befejezte után lassú emelkedés kezdődött. Az átszervezés azonban csak „lényegében" fejeződött be, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági ágtól függően külön böző mérvben tere van a nem nagyüzemi ós nem szocialista tulajdon alapján folyó művelésnek, s hogy ugyanakkor még nem alakult ki tömegesen a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fejlett típusa. Ez utóbbit illetően eddig a fejlődés (spontán módon) a termelőszövetkezetek számának csökkenése és területük növekedése, abrigádok munkaszervezeti egységekből termelőegységekké válása, valamint a részesedés alapján számolt jövedelem helyett a pénzbeli fix díjazás bevezetése vonalán haladt. A termelőszövetkezetek formáját illetően a fokozatok egész skálája alakult ki, de valamennyiük közös sajátja, hogy fejlődési irányuk a személy-egyesülés, ill. a szövetkezeti társaság formájától távolodva, a szövetkezeti tulajdonon alapuló sajátos vállalati típus felé mutat. — S. VINCZE EDIT A Magyarországi Szociáldemokrata Párt első kongresszusának történelmi körülményei címen a történelmi összefüggések feltárása mellett elemzi a párt által elfogadott Elvi Nyilatkozatot is, s azt, összehasonlítva a korábbi pártprogramokkal, magas színvonalúnak találja. A párt taktikai hibáit abból a stratégiai hibából vezeti le, hogy a párt Magyarországot kapitalista államként kezelve, s nem számolva sajátos elmaradott helyzetével, scronlevő feladatként a szocialista forradalom megvívását tűzte ki. Nem ismerte fel emellett teljes mélységében sem Ausztria és Magyarország kapcsolatának, sem a nemzetiségi kérdésnek ellentmondásait. A főkoncepció határozta meg a paraszt- és agrárpolitikát: a földosztás elvetését is. Bár a párt számos területén felvetette a kérdéseket és kereste a helyes válaszokat, a megoldást kínáló marxista feleleteket nem találhatta meg, mert ebben revizionista volta megakadályozta. — SZABÓ ÁGNES Az illegális kommunista pártmunka kezdetei a Tanácsköztársaság megdöntését követő hónapokban címen 1919 végéig kíséri szemmel azokat az erőfeszítéseket, melyeket a rendezett visszavonulásra és az illegális munkára felkészületlen kommunisták Budapesten és a bécsi emigrációban a párt fenntartása és munkájának folytatása érdekében kifejtettek. Á cikk összegezi, szinkronba hozza és kiegészíti a hazai és emigráns kommunista tevékenységre vonatkozó korábbi kutatásokat. — A Közlemények rovat LADISLAV . HUBENÁK cikkét közli A Magyar Tanácsköztársaság hatása a délnyugat-szlovákiai forradalmi mozgalom fejlődésére címen. Részletes elemzés alapján a szerző megállapítja, hogy a magyar Vörös Hadsereg jelenléte kedvező feltételeket biztosított a szlovák forradalmi mozgalom 1919-i értékes tapasztalatainak megszerzéséhez. — A Vita rovat közli SYLVESTER ZAWADSKI A lengyelországi népi demokratikus forradalom jellege és fejlődési szakaszai c. referátumát, mely a Lengyel—Magyar Történész Vegyes Bizottság és a Párttörténeti Intézet közös rendezésében 1965 novemberében tartott tudományos tanácskozáson hangzott el. A szerző áttekinti a kérdésről eddig folyt vita szakaszait, összegezi az általa felvetett módszertani problémákat, majd polemizálva a forradalmat teljes egészében szocialistának, ill. első szakaszát polgári demokratikusnak deklaráló nézetekkel, álláspontját abban foglalja össze, hogy a forradalom első szakasza népi demokratikus diktatúrát teremtett meg: a demokratikus diktatúra új formáját. Ez azonban több szocialista jellegű feladatot is megoldott és ezzel a szocialista fort dalom számára készítette az utat. — A Dokumentumok rovatban FRTSS ISTVÁNNÉ Kun Béla születésének 80. évfordulója alkalmából közread néhány Kun Béla-dokumentumot,