Századok – 1966
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363
FOLYÓIRATSZEMLE MAGYAR FOLYÓIRATOK Történettudományi folyóiratok ACTA HISTORICA Tom. XII. (1966) 1-2. sz.: Le XII-ième Congrès International des Sciences Historiques címen közli a bécsi történészkongresszusról készített és a Történelmi Társulat 1966 decemberi ülésén MOLNÁR ERIK akadémikus által előterjesztett beszámolót (közölve folyóiratunk 1966. évf. 3 — 18. lapján) és PACH ZSIGMOND PÁL Problemü razvityija vengerszkoj markszisztszkoj isztricseszkoj nauki c. tanulmányát (közöltük folyóiratunk 1964. évf. 1011 — 1052 lapjain). — A kutatásokról a beszámoló rovatban M. SOMLYAI MAGDA Szovescsanyija prepodovatyelej naucsnovo szocializma címmel beszámol a tudományos szocializmus oktatóinak a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a népi demokratikus fejlődés kezdeti (1945—1948 közötti) szakaszának főkérdéseiről rendezett tanácskozásáról. — O. M. AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE. VII. évf. (1965) 4. sz.: MAKKAI LÁSZLÓ A robotgazdálkodás kialakulása a sárospataki uradalomban c. tanulmányában áttekinti az uradalom gazdálkodásában a XVI. század folyamán végbement változásokat. Megállapítja, hogy a robot bevezetése 1530 körül kezdődik, 1560 körül pedig hirtelen és radikális fordulat következik be a bérmunka rovására, a robot javára. Ez hosszú időre megszabja a fejlődés menetét, aminek jogi következményeit a XVII. század elején az örökös jobbágyság kiépítésével vonták le. Előzményeit illetően az adatok arra utalnak, hogy az uradalmat a pénzjáradék megcsappanása vezette erre az útra, ami viszont a paraszti termékek fokozódó értékesítési nehézségeire, a városi fejlődés stagnálására, az ipari fejlődés elmaradottságára vezethető vissza. — VÖRÖS ANTAL A tejgazdaságok kialakulása a Dunántúlon 1880 —1895 címen a tejgazdaságok alakítására irányuló paraszti és földesúri próbálkozásokat tekinti át. Megállapítja, hogy hatásuk e kezdeti időszakban csak szórványosan, főként néhány korszerű uradalomban jelentkezett. A fejlődés vonala viszont arra mutatott, hogy ц Dunántúlon a belterjes gazdálkodás felé a szarvasmarhatenyésztésen alapuló tejgazdaság az egyik legjárhatóbb út. — A Közlemények rovat elsőként N. Kiss ISTVÁN cikkét közli, melyben a szerző a kászonyi udvarház és szőlőgazdaság állományát, gazdálkodási rendszerét, termelési eredményeit és hozamát ismerteti az 1664. évi urbárium és inventárium alapján. — OLÁH JÓZSEF A sárospataki és regéci uradalmak ipari üzemei а XIX. század első felében c. dolgozatában részletes termelési adatok alapján arra a megállapításra jut, hogy az ipari üzemek hozama e korszakban másodlagos maradt. Viszonylag a legtöbb bevételt a legkisebb befektetés és munkaráfordítás következtében a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági üzemek (szeszgyárak, malmok, kőbányák) biztosították, míg pl. a tőkeigényesebb poreellángyár csak később vált profitálóvá. — BABBARITS LAJOS A vetés gépi formáinak elterjedése Magyarországon a jobbágyfelszabadítás után címen 1870-ig tekinti át a kérdés történetét, megállapítva, hogy a gépesítettség foka a korszak végére is igen alacsony szinten maradt. — KIRÁLY ISTVÁN a bonyhádi tájfajta szarvasmarha kialakulásának történetét, okait és a tenyésztési eredményeket (1944-ig) tekinti át. — LENCSÉS EERENC AZ idénymunkások helyzete az előszállási uradalomban 1940 —1944 c. munkájában a munkások szálláskörülményeit, táplálkozási viszonyait, egészségi és munkafeltételeit, munkaidejét, bérviszonyait, a rftunkaadóval és egymás között fennálló viszonyait írja le. — MOLNÁR LÁSZLÓNÉ a földreform Hajdú megyében való végrehajtását, az új gazdáknak a föld megtartásáért és megműveléséért folytatott küzdelmét, a reform számszerű adatait és társadalmi következményeit ismerteti. Supplementum. — Gunst Péter: Die Agrargeschichtsschreibung in Ungarn 1945 —1965. — A tanulmány, röviden áttekintve a magyar polgári agrártörténet-16 Századok 1966/0.
