Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
130 SZÁSZ ZOLTÁN csináló részvénytársaságokat is felszámoltathassa". Egyúttal felveti, hogy a már meglevő törvények szerint: „vajon áll-e valamely állami méltóságnak módjában a szász pénzintézetek könyveibe és levelezéseibe betekinteni oly célból, hogy a működésükben mutatkozó nemzetiségi üzelmek felderíthetők legyenek?"'6 2 Lényegében a pángermán kérdéskomplexum rendezésével6 3 egyidőben, még 1902. október 17-én a kereskedelemügyi miniszter felhívja Turóc, Trencsén, Nyitra és Árva vármegyék főispánjait, hogy „bizalmasan eszközölt beható vizsgálat útján" állapítsák meg, milyen körülmények segítik elő a Tátrabank rohamos térfoglalását, és tájékoztatást kér e megyék pénz viszonyairól. Külön érdeklődik az iránt, hogy a nem-nemzetiségi pénzintézetek felhasználhatók-e a szlovák bankok ellensúlyozására.6 4 A beérkező válaszok rámutatnak arra, hogy a szlovák bankhálózat erősödésének okait az általuk nyújtott olcsó hitelben, alacsony osztalékban, „a köznéppel szorosabb kapcsolatban álló ügynökhálózatban" kell keresni és nem utolsósorban abban, hogy határozott nemzeti birtokpolitikát folytatnak. Ezek ellensúlyozására egyöntetűen állami beavatkozást javasolnak, azzal a megkötéssel, hogv a gazdasági versenyt teljesen elégségesnek tartják. Elképzeléseik szerint egy Turócszentmártonban felállítandó központi bank és a Felvidéket felölelő hálózata, esetleg az Országos Földhitelintézet, illetve a Kisbirtokosok Országos Hitelszövetkezete itteni tevékenységének állami kedvezmények útján való fellendítésével a szlovák intézetek térhódítása „kellőképpen" korlátozható.6 5 S miközben a kereskedelemügyi miniszter idevágó aktacsomója egyre duzzad,66 a miniszterelnök megsürgeti az elvi jellegű választ, amit a szász pénzintézetek állami ellenőrizhetőségére vonatkozóan korábbi kérdésére várt,67 ugyanezt megkérdezi az igazságügyi minisztertől is, mert ha a nemzetiségi pénzintézetek politikai tevékenységének korlátozására törvényt hoznának is, 62 Uo. Ld. még ME 1902. XXI. 1943 — 2137. Kemény G. Gábor: Iratok. . . III. köt. 415-418., 426-427. 1. 63 A szász bankok németországi összeköttetéseire vonatkozó ügy a postai megfigyelés és más adatgyűjtés ellenére mindjobban befullad, olyannyira, hogy végül utolsó mentőövként a szebeni főispánt mozgósítják, „mint aki a leghivatottabb arra, hogy ad oculos bizonyítékot szerezzen" a szász—alldeutsch kapcsolatokra (O. L. ME 1903. XV/a 245). Majd bizonyítékok híján, s mert a sajtópereket és Korn Artúr lapszerkesztő távozását követően (Korn később a németországi alldeutsch propagandába kapcsolódik be. Aradi Közlöny, 1903. aug. 20.) a mozgalom is elcsendesedik (O. L. ME 1903. XV/a 245 —1288), le kell mondani a diplomáciai demarcheról, amelyhez pedig Szélinek és a külképviseletnek egyaránt kedve volt, s ráadásul a német kormánynak sem okozott volna különösebb nehézséget. A német kormány ebben az időben ui. határozottan szembenáll az Alldeutscher Verbanddal, amelynek „működését nyíltan kárhoztatja" (O. L. ME 1902. XXI. 1943 — 2038). Széli a külügyminiszterhez intézett átiratában a «visszalépést sokat sejtetően így indokolja: „erélyes intézkedésekkel sikerült ezt a mozgalmat még csírájában elfojtani" (O. L. ME 1903. XV/a 245—1'288). Mivel pedig a sokoldalú postai megfigyelések is eredménytelenek maradtak, a pángermán mozgalomra vonatkozó ügydarabot 1903. jún. 1-én irattárba teszik (O. L. ME 1903. XV/a 245—1913). Iratok a ME 1905.'XVÍ. 1274 sz.-nál. " O. L. FM 1915. 65651 (ein. 1903. 7538). 65 Uo. 06 Egy feljelentés révén az állami ellenőrzés kérdése a nagyszebeni Transsylvania biztosítási társaságra vonatkozóan is felvetődik. Ez az intézet a többi szász intézettel és az Albinával a legszorosabb kapcsolatban állt. O. L. ME 1904. XIV. XIV. 741. — (Ker. Min. ein. 2323/VIII. B). "O. L. ME 1904. XIV. 741. - (1903. XV/a 938). ч
