Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
TERVEK A NEMZETISÉGI PÉNZINTÉZETEK ELLENŐRZÉSÉRE 129 korábbi időpontra csak abban az esetben rendelhető, ha az elnöki és alelnöki fzék egyszerre üres. Itt jön kapóra Beniczky alelnök (aki egyben a vármegye alispánja) betegsége, s a főispán és a miniszterelnök egybehangzó véleménye57 alapján Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter erre hivatkozva a bankot az elnökválasztás ügyében haladéktalanul intézkedésre utasítja.5 8 A bank azonban ismételten kéri a rendes közgyűlés idejének kivárását, s mivel ennek időpontját majdnem egy hónappal előbbre hozzák, a kereskedelemügyi miniszter a kérés teljesítéséhez hozzá is járul.59 A bank és a kereskedelemügyi miniszter közötti levélváltás önmagában nem mutat semmi szokatlant, de itt is megfigyelhető ugyanaz a jelenség, amelyet a délvidéki német nemzetiségi mozgalom esetéiben már láttunk: a nemzetiségek gazdasági és politikai élete közötti összefüggés jelentőségének felismerése. A Tátrabankról a főispáni jelentések alapján az a feltételezés merült fel, hogy a kivándorolt szlovákok hazaküldött pénzének közvetítéséből járó hasznot a nemzetiségi politika céljaira fordítja. „Az időközi kamatok bizonyos hányada, mely évente igen tekintélyes összeget képviselhet, képezi azt az alapot, amely a nagy tótoknak agitatorikus céljait elősegíteni hivatva van."6 0 A miniszterelnökség — elsősorban Klebelsberg Kuno miniszteri titkár, a különféle nemzetiségi ügyek és akciók buzgó irányítója — kezdettől fogva összekapcsolja az Alldeutscher Verbandra vonatkozó diplomáciai akció előkészítése közben a szász pénzintézetek német és a Tátrabank amerikai összeköttetéseiről felmerült elképzelést, s bár a két kérdés formálisan külön halad tovább a hivatali mechanizmus futószalagján, megszületik a harmadik ügy: „a nemzetiségi pénzintézetek politikai üzelmeinek megrendszabályozására" vonatkozó tervek kialakítása, az ehhez szükséges információk beszerzése. Még amikor a német nemzetiségi mozgalommal összefüggésben felmerült a gondolat, hogy a szász pénzintézetek tartják fenn a kapcsolatot az Alldeutscher Verband és a dél-magyarországi németek között, Széli a közös külügyminiszternél érdeklődött, milyen bankok bonyolítják le az említett szövetség pénzügyeit,61 remélvén, hogy az információk alapján a szász bankok esetleges kapcsolatait könnyebben felderítheti. Ezzel párhuzamosan azonban komolyabb lépésre szánta el magát. A kereskedelmi miniszterhez intézett levelében megkérdezte: „nem volna-e szükséges olyan törvényhozási intézkedést kezdeményezni, mely felhatalmazza a kormányt, hogy miként az államveszélyes egyesületek feloszlathatok, úgy a kormány a nemzetiségi politikát ^ "O. L. ME 1904. XIV. 741. — (ME 1902. XXI. 4673). s8 О. L. MB 1904. XIV. 741 — (1903. XV/a 93). 59 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a 93-677). A bank 1903. ápr. 6-i közgyűlésén természetesen Justh Ferencet „választották" elnökül. О. L. ME 1904. XIV. 741. — (1903. XV/a* 2570). 60 О. L. ME 1904. XIV. 741. — (1902. XXI. 4673). — A kormány a pénzforgalmat lebonyolító intézetek ellenőrzésére irányuló kísérlettel lényegében párhuzamosan tárgyalásokba kezd a külképviseleti szervekkel egy konzuli bank, majd magyar hitelszervekkel egy magyar—amerikai bank felállítása érdekében. A konzulok javaslata alapján a Tisza-kormány pénzügyminisztere ós a Magyar Altalános Hitelbank megbízottjaként Ullman Adolf az Egyesült Államokba utazott, igyekezvén amerikai üzletembereket megnyerni a közös bank gondolatának. Ez sikerült is, de a kormány és a Hitelbank további tárgyalásai kudarccal végződtek, s az 1905. nov. 28-i minisztertanács, a politikai viszonyokra való tekintettel, a tervet időszerűtlennek nyilvánította, Az erre vonatkozó iratokat ld.: О. L. ME 1910. XIV. 2164. 61 О. L. ME 1905. XVI. 1274. — (1902. XXI. 1943-3168). 1902. szept. 6. 9 Századok 1966/1
