Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
128 SZÁSZ ZOLTÁN szláv nemzetiségűek sorsát, hiszen a ki- és visszavándorlás révén az új világban letelepedők politikai állásfoglalása szükségszerűen visszahatott az óhazában maradtak gondolkodására.4 8 Közismert volt, hogv a — Magyarországot e szempontból elsősorban érintő — felvidéki szlovákok Amerikában sokkal kedvezőbb munkabér mellett dolgoztak, mint odahaza, s az alacsony szinten tartott személyi szükségletek mellett jelentékeny pénzösszegeket takarítottak meg és küldtek haza. Ezek a küldemények főként a pittsburgi49 szlovák bank és a turócszentmártoni Tájfcra Felsőmagyarországi Bank r. t. közvetítésével jutottak el a hozzátartozókhoz. A pittsburgi bank tulajdonosa, a magyarországi származású Rovnyanek Péter és testvére a cseh-szlovák és ezen túlmenően a szláv egység harcosai, ún. „pánszláv agitátorok" voltak.5 0 A Tátrabank viszont a főispáni befolyás érvényesüléseként megválasztott magyar elnök és alelnöktől eltekintve kifejezetten szlovák nemzetiségi pénzintézet volt. Érthető, hogy a szlovák burzsoázia századfordulón erősödő mozgalma, az ehhez szükséges anyagi eszközök előteremtése csak alátámasztani látszott a Monarchiának az USA-ban működő külképviseleteinek feltevését, mely szerint az ottani szlovákok körében terjedő „pánszláv agitáció" magyarországi lecsapódása a szlovák burzsoázia • aktivizálódásának egyik döntő oka. Természetszerűen vetődött fel tehát az a gondolat, hogy az Amerikából érkező szlovák pénz kell legyen az az alap, amelyből a szlovák nacionalisták nemzeti célokra51 különböző — feltételezhetően tekintélyes — összeget áldoznak. A turóci főispán 1902. május 13-án a kereskedelemügyi miniszterhez intézett feliratában a szokásosnál bővebben foglalkozik a Tátrabank ügyeivel. Az okot az szolgáltatta, hogy Rakovszki Iván, a bank nemrég megválasztott elnöke lemondott állásáról, az alelnököt pedig a miniszter még nem erősítette meg új funkciójában. Hivatkozva arra, hogy a bank tevékenysége szorosan összefügg az amerikai szlovákok körében folyó pánszláv agitációval és a felvidéki szlovák nemzetiségi mozgalom megerősödésével, kéri az elnökválasztás elrendelését úgy, hogy a pénzintézet élére bizalmi ember állíttassék.5 2 A hivatali apparátus lendületbe jön, a kereskedelemügyi miniszter átír a belügyminiszterhez,5 3 bejelentve, hogy az illetékes főispánokkal tárgyalni kíván a Tátrabank terjeszkedésének problémáiról, s fölveti, hogy szó lehetne a magyar pénzintézeteknek a nemzetiségekkel szembeni esetleges eljárásáról a Felvidéken. A belügyminiszter javaslatára54 elrendelik az elnökválasztást, közben a főispán is utasítást kap „Justh Ferenc országgyűlési képviselő elnökké választásának elősegítésére" .55 Ezután egy viszonylag hosszú huza-vona kezdődik, mert a bank csak az 1903. április 30-i közgyűlésre kíván új elnökválasztást kitűzni.5 6 A választás 48 A kivándorlás visszahatását politikai kérdés gyanánt először 1899-ben vetik fel; ld. O. L. ME 1910. XIV. 2164. — (1899. XXXI. 8129). - Huszadik Század, 1909. 1. sz. 78. 1. 49 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (ME 1902. XXI. 4673). 50 Uo. 51 Nyitra vármegye főispánjának 1902. dec. 2-i jelentése szerint a miavai bank pl. a választásokon, a nemzetiségi jelölt támogatására külön folyósított 6000 K-t. O. L. ME 1902. XXIII. 4446. 52 О. L. ME 1904. XIV. 741. — (ME 1902. XXI. 4509). 63 О. L. ME-1904. XTV. 741. — (ME 1903. XV/a. 93 — 938). 54 O. L. ME 1904. XIV. 741. — (Ker. Min. ein. 1902. 6654). 65 Uo. (1902. okt. 10.) 56 'Uo.
