Századok – 1966

A történelemoktatás kérdései - Huszár Lajos: A numizmatikai anyag jelentősége az oktatásban 1300

A NUMIZMATIKAI ANYA« JELENTŐSÉGE AZ OKTATASBAN 1303 Németországból elindult, majd egész Közép-Európában lezajlott óriási méretű pénzrontás, melyet a gazdaságtörténeti irodalom Kipper und Wipper-kor néven emleget, azokkal a pénzrontási idó'ben vert tallérokkal illusztrálhatok a legjobban, melyekben több a réz, mint az ezüst (Kippertaler a német terminológia szerint). Nagy pénzügyi kísérletezés eredményei a francia forradalom idején az elkobzott egyházi és királyi javak fedezetével egyre nagyobb tömegben kibocsátott és később elértéktelenedett papírpénzek, az ún. assignaták, melyek ma már általában az egész forradalom szimbolikus emlékeinek tekinthetők. Végül a gazdaságtörténetben ismert legnagyobb méretű inflációnak, mely a második világháború után, történetesen éppen Magyarországon zajlott le, a legnagyobb forgalomban volt címlete, a horribilis összegben kifejezett százmilliós B-pengő, azaz száztrilliós bankjegy, példátlan csillagászati számjegyű emléke. A nemzetközi kereskedelem irányát, útjait és méreteit az ún. világpénzek szereplésével szemléltethetjük a legjobban. Ezek a világpénzek olyan külső vagy belső értéküknél fogva népszerű pénzeket jelentenek, melyek a tulajdonképpeni veretési és forgalmi helytől függetlenül messze idegen területeken is fizetőeszközül szolgálnak. Az antik világban ilyen Volt a makedón tetradrachma, mely egész Délkelet-Európában forgott és a Kárpátmedence barbár törzseinek önálló pénzveréséhez mintaképül szolgált. A középkor folyamán a bizánci aranysolidus a nemzetközi pénz egész Európa területén. Magyarországon legutóbb a híressé vált szikánesi leletből került elő belőlük óriási tömeg. A késő középkorban a velencei dukát és a magyar aranyforint vették át ezt a szerepet, különösen Közép- és Délkelet-Európa területén. A magyar aranyforint nemcsak mint fizetési eszköz áramlott ki a szomszédos országokba, hanem állandó finomsága miatt gyakran értékmérőként is szerepelt az idegen területeken. A XVII. századtól kezdve Amerikában a peso néven ismert és forgott spanyol tallér lett ilyen világpénz, majd a XIX. ázázadban Afrika északi területén a levantei tallér néven ismert és Bécsben Mária Terézia képével vert ezüstpénz töltött be hasonló szerepet. A XIX. század közepétől kezdve a Napoleon d'or, vagy röviden Napoleon néven ismert francia 20 frankos aranypénz lett népszerű úgyszólván az egész világon. Eredetileg I. Napoleon kezdte veretni a 20 frankos aranyakat, de főként III. Napoleon pénzei kapták ezt a nevet, melyet később minden francia 20 frankos aranyra szokás lett alkalmazni. A napoleonok ugyan ma már inkább csak mint tezaurálásra alkalmas értéktárgyak jönnek figyelembe, viszont napjainkban az Egyesült Államok dollárja a jellegzetes nemzetközi pénz, a világkereskedelem nemzetközi elszámolásait igen gyakran ebben a pénznemben fejezik ki. Ezek a felsorolt példák azért különösen alkalmasak korunk kereskedelmi és pénzügyi életének a jellemzésére, mert ezek nevét általában mindenki ismeri és az ilyen ismert fogalmak már eleve nagyobb gazdasági összefüggések és kapcsolatok létezését idézik fel. A nemzetközi vagy világpénzek ismertető jele az is, hogy sok helyen a pénzverető hatóságok ezek mintájára verették a részben velük egyenlő jóságú, részben azonban silányabb minőségű pénzeket. A bizánci solidus, vagy a firenzei fiorino d'oro egész sor utánveretet eredményezett, de a jó magyar aranyforint mintájára is számos utánveret készült elsősorban Németország, Németalföld és Olaszország területén. Az utóbbi helyen még önálló neve is volt ezen utánvereteknek ongaro formájában. Az utánveretek szintén különösen alkalmasak gazdasági kapcsolatok illusztrálására, mert nyilván azokon a területeken készültek elsősorban ilyen utánveretek, melyek az utánzott nemzet-