Századok – 1966

A történelemoktatás kérdései - Huszár Lajos: A numizmatikai anyag jelentősége az oktatásban 1300

1302 HUSZÁR LAJOS és a Monarchia többi vereteitől csak a verdejegy különbözteti meg e pénzeket. Ezzel szemben az erdélyi fejedelmek pénzein az arcképek keleties jellegű ábrázolása tűnik fel, ami egyedülálló stílust jelent az egész korabeli pénz­verésben és az erdélyi fejedelemség keretei között kifejlődött autochthon pénz­verés, valamint a török kapcsolatok következménye. Ezek a stílusukban merő­ben egyéni jellegű erdélyi aranypénzek vagy tallérok a fejedelmek családi címerképeivel együtt a fejedelemség autonómiájának dokumentumai. Az érem gyakran veretésének okai és körülményei következtében válik jelentős történeti események tárgyi emlékévé. így pl. Nagy Constantinus római császárnak Sisciában 318-ban vert kis rézpénzein szerepel elsőízben a Christo­gram, vagyis a XP betűk által alkotott Krisztus-monogram. Ennek következ­tében ezek az érmek a császárnak a keresztény hit felé fordulása első hiteles bizonyítékai. Majd a XII. században II. László ellenkirálynak tulajdonítható kis ezüst pénzek, melyek a világ legkisebb méretű, azaz legapróbb veretei közé partoztak, egy nagy pénzrontási korszak szemléltető példái, mikor is az évi ténzújítás és az állandóan romló finomság miatt a pénzek évről évre silányab­bak és kisebbek lettek. Ugyancsak veretési körülményeiknél fogva váltak II. Rákóczi Ferenc 20, 10 és 1 polturás rézpénzei a kuruc felkelés sorsának szimbólumává. A gazdasági nehézségek áthidalására kezdték el a veretésüket és megjelenésük alkalmából — feliratuk után — a népszerű nevük libertás lett. A tömeges verés és a sok hamis példány miatt azonban megrendült irántuk a bizalom, majd elértéktelenedve, forgalmuk egyre nehezebbé vált és ekkor már csak kongó néven emlegette ezeket a nép, szemben a csengő ezüstpénzzel. Az önkényuralom idején elégetésre ítélt Kossuth-bankók hasonló szimbólumai­vá váltak az elbukott szabadságharcnak. Vannak pénzfajok, melyeknek megjelenése vagy befutott karrierje jelen­tős eseményekre utal, illetve fontos események jellemezhetők velük. Megint csak pár példát említve: a Karolingok VIII. századi nagy pénzreformja után a római dénár nevét átvevő középkori dénár, mint a középkor egyetlen valutája nevében összeforrott az egész középkori gazdasági élettel. A XIII. század közepén megindult olaszországi aranypénzverés (Firenze, Genova, Velence és Róma) a levantei kereskedelem nagy fellendülésének köszönhette létrejöttét a Keletről beáramló nagymennyiségű arany révén. Az újkor legnépszerűbb pénze, a tallér, a XV—XVI. századok fordulóján indult hódító útjára, majd későbbi széleskörű elterjedése a bekövetkezett nagy felfedezésekre utal. mert elsősorban az ennek következtében fellendült világkereskedelem fejlődése, másodsorban pedig az új világrészekről nyert rengeteg ezüst Európába áram­lása lendítette fel ennek a századok folyamán legkedveltebbé vált súlyos ezüst­pénznek a tömeges veretését. A legújabb időből ugyancsak eleven szemléltető példány az angolok által kereskedelmi pénz céljából veretett ún. Honkong­dollár, amely a gyarmati kereskedelem, illetve pénzügyi politika jellegzetes terméke. Az európai kultúrától önállóan fejlődő népek idegen kultúrájának ugyancsak jellegzetes termékei az arab népek figurális ábrát nélkülöző, csak feliratból álló éremképei, vagy a két évezredre visszanyúló egységes formával ós technikával készült sajátságos átlyukasztott kínai rézpénzek. A világtörténelem nagy pénzügyi természetű megrázkódtatásainak is hűséges emlékei a pénzek. A római birodalomban a III — I.V. században ki­fejlődött óriási infláció látható bizonyítékai a roppant tömegben készült kis bronz pénzek. Ezek nagy mennyiségben maradtak fenn és így viszonylag könnyen elérhető szemléltető tárgyak. A XVII. század első évtizedeiben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom