Századok – 1966
A történelemoktatás kérdései - Huszár Lajos: A numizmatikai anyag jelentősége az oktatásban 1300
A NUMIZMATIKAI ANYAG JELENTŐSÉGE AZ OKTATÁSBAN 1301 medence történetéhez fűződő illusztráló emlékekre, különös tekintettel az antik világra és a népvándorlás korára. így körülhatárolva a tárgyalandó témakört, megkíséreljük különböző szempontok szerint vázolni azt a jelentőséget, melyet az érmek az oktatásban betölthetnek, megfelelő helyen és megfelelő alkalmakkor történő felhasználás esetében. Nyilvánvaló közvetlen hatást lehet elérni az érem egyszerű szerepeltetésével is, mint a korból származó hiteles emlékkel, mely az egykori napi életnek épp oly kísérője volt, mint a jelenlegi forgalmi érmek a mi életünkben. A régi érmeknek a varázsa emelkedik azáltal, hogy, mint minden tárgy, úgy az érem is saját kora jellegzetes terméke, és technikája, stílusa, ábráinak tárgya, célja és értelme hűségesen visszatükrözi kibocsátási idejének szellemi fejlettségét és technikai fokát. Ezen általános összhatás mellett kimeríthetetlen anyagot nyújtanak az oktatás számára az egyes éremképek. A régi görög pénzek például visszatükröztetik csaknem az egész görög mitológiát. Különösen Zeus, Apolló és Artemis a kedvelt alakok az éremképtken, de a görög Olympus összes istenei úgyszólván fellelhetők a pénzsorozatokon a sok görög város vereteinek valamelyikén. Más világot mutatnak a római pénzek. Ezek a császárkorban a császári propaganda kitűnő eszközeinek bizonyultak és úgyszólván minden lényeges történeti eseményre utalás történik az éremképek és -feliratok óriási tömegében. Csak néhány kiragadott példát említve: sokat szerepel Dacia meghódítása Traianus császár pénzein; Aelius Caesar mint trónörökös Pannóniát kapta meg önálló területként és Aelius pénzein gyakori ezért Pannónia említése; Marcus Aurelius veretei a dunai átkelést örökítik meg; Antoninus Pius pénzein pedig a quad törzs megalázkodására történt utalás; végül a harmadik századi római és antiochiai vereteken gyakran szerepel Pannónia és Dacia képe. Úgyszólván a végtelenig lehetne sorolni a hasonló éremképeket, melyek közül csak néhány hozzánk közelebb álló típust ragadunk ki, de ebből is kiderül, hogy a jól megválasztott római érem a római történet legtökéletesebb illusztrációja. Minket azonban közelebbről érdekelhetnek a magyar pénzsorozatból vett példák. így a XI. századi pénzeinken állandóan szereplő kereszt az egyháznak a középkor folyamán minden téren érezhető erős befolyását szimbolizálja. A XII. századi aprópénzeinken előforduló számtalan geometrikus ábra az évenként ismétlődő pénzújítás következménye, azt a célt szolgálja, hogy az újabban kibocsátott veretek megkülönböztethetők legyenek a régiektől. XIII. századi vereteinken a bécsi dénár néven ismert osztrák pénzekről átkölcsönzött fantasztikus állatalakokat ábrázoló éremképek a bécsi dénárok nagy kereskedelmi szerepére utalnak az egykorú magyar gazdasági életben. A XIV. százrdóta afőként címerképekből, illetve azok részeiből álló éremképek I. László király egyre gyakrabban feltűnő alakjaival együtt nemcsak a lovagvilág szellemének és jelvényeinek visszatükrözései a pénzverésben, hanem főként a XIV. századi udvari programmatikus László-kultusz következményei. Ez nem is meglepő abban a korban, melyet az élő heraldika korának is lehet nevezni. A XVI. századtól kezdve az idegen elemek feltűnése jellemző a magyar pénzeken: az osztrák kétfejű sas, vagy a Habsburg uralom alatt álló tartományok címereiből kombinált összetett címerkép stb., ami minden más fejtegetésnél pregnánsabban jellemzi a Habsburg-dinasztia térfoglalását. Nem véletlen, hogy a Magyarországon vert pénzek az 1848/49-i szabadságharc utáni évtizedben veszítik el tökéletesen minden egyéni jellegüket, 12*
