Századok – 1966
Vita - Sárközi Zoltán: Válasz az erdélyi szászok ügyében 1249
1250 SÁRKÖZI ZOLTÁN a Szászföldön 59 424.1 A magyar birtokos nemesség nemesített lótenyésztése ós az ismertető által a szász lovakkal szemben felhozott minőségi kifogások sem igen tudják ezt a kimagasló mennyiségi átlagot megváltoztatni. A szőlőknél nincs ekkora különbség. 1826-ban: a megyék területén 9375 osztrák hold a Székelyföldön 750 „ ,, a Szászföldön 8346 ,, „ volt a szőlőterület.2 A Dói-Erdélyben levő Szászföld kedvező földrajzi fekvésénél fogva ráadásul azon tájak közé tartozott, melyek a legjobb borokat adták. Az itteni borokat éppen ezért a külföldön való értékesítés szempontjából is számba vették.3 Ami viszont a román juhosgazdák birkatenyésztését illeti, itt ón vagyok kénytelen kollégám fejtegetéseivel szemben minőségi fenntartásokkal élni. Bár ez a juhászat egy időben nagy területeken virágzott, alapjában véve hagyományosan primitív keretek közt folyt. A gyapjúkonjunktüra szempontjából ez az egyébként is hanyatló juhászat csak harmadrangúnak számított.4 Ilyen körülmények közt egyáltalán nem lehet benne a szászokra mért kapitalisztikus csapást látni, mint ahogyan azt Trócsányi teszi. Ráadásul a szászok a XIX. században már alig foglalkoztak juhászattal. így teljességgel versenyen kívül álltak, bár a magyar földbirtokosok nemesített juhászatában példaképüket látták.5 A gyapjúkonjunktúrában egyébként kritikusom véleményével ellentétben 1825 után a gyapjúárak zuhanása miatt átmeneti visszaesés következett be. Bár egy-két évig még növekszik a magyarországi kivitel,6 a juhok számának megcsappanása világosan utal a juhászat korabeli hanyatlására. Erdélyben 1828-ban érte el a juhok és kecskék száma a tetőpontot, az 1 269 459 darabot. 1834-ben már csak 829 000 juhot és 100 000 kecskét számoltak össze.7 Némi ellentmondás van kollégám Agrártörténeti Szemle-beli ismertetésének eleje és vége között. Egyrészt arról ír, hogy Erdélyben is ugrásszerűen emelkedett a mezőgazdasági árutermelés, volt gabona- és gyapjúkonjunktúra, másrészt pedig a juhászat, lótenyésztés és bortermelés részletezése után fejtegetéseit így fejezi be: „más vonatkozásban pedig az erdélyi mezőgazdasági árutermelésnek szerény a jelentősége". Az ismertetés végére megfeledkezett tehát a gabonakonjunktúráról. Ezért — anélkül, hogy e tekintetben pontosan látnók a hagyományos és kapitalisztikus gazdálkodás határait — ideiktatjuk ugyancsak az 1828. évi összeírás vonatkozó adatait. Búzából, rozsból, árpából, kukoricából, zabból, kölesből, kenderből és lenből egy nógyzetmérföldre esett: a megyék területén 4 000 osztrák mérő termés, a Székelyföldön 3 000 ,, „ „ a Szászföldön 11 000 ,, ,, ,, Ugyanakkor egy személyre: a megyék területén 4 ,, ,, „ a Székelyföldön 3 „ ,, „ a Szászföldön 5 ,, ,, ,, 8 Nyilvánvaló tehát, hogy a gabonakonjunktúra kihasználásának lehetőségei átlagban a Szászföldön voltak a legjobbak. A lótenyésztés, a bor- és gabonatermelés adatai azt mutatják, hogy a szász parasztok árutermelése — az ismertető által hiányolt — „nagyobb arányú kapitalizálódáshoz" is elvezethetett. Kollégám fejtegetéseit az Agrártörténeti 1 Friedrich Hann: Statistischer Beitrag zur siebenbürgischen Urgewerbs-Kunde mit vorzüglicher Rücksicht auf die Landwirtschaft. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde, a továbbiakban: Árchiv. 1848. III. köt. 22. 1. » Uo. 7. 1. 3 Siebenbürger Bote, 1852. máj. 19-i, 80. sz. •„Magyarhon gazdászati termékeinek egyik legfontosabbika: a gyapjú. A magyarországi birkatenyésztés tudvalevőleg három főrészre oszlik: a paraszt és Zigaja birkatenyésztésre; a pusztákon s egyéb kisebb birtokterületeken, paraszt elkeken való szabad legelőni tenyésztésre, s végre a nemesített birkatenyésztésre. Hazánkban, mintegy 20—30 év óta az első rendbeli birkatenyésztés napról-napra fogy, s e nembeli, nagyobb mennyiségbeni tenyésztés csak Békés megyére, a bánságra, és erdélyországra szorítkozik." A Pest-Budai Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése I860—1862. évről. Pest, 1863. 33. 1. — A gyapjú minőségére uo. kk. és a Kronstädter Zeitung 1857. nov. 2ü-i, 189. sz. s Kronstädter Zeitung, uo. 'вг. Széchenyi István: Hitel. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Iványi-Grünwald Béla. Bpest. 1930. 20,. 35., 87., 89. 1. 7Friedrich Hann: i. m. 19. 1. ' Uo. 12. 1. —• Valószínű, hogy 1828 és 1848 között a szász előnyök a mezőgazdaságban is csökkentek.
