Századok – 1966

Közlemények - Szinai Miklós: Bethlen István a Szkoropadszki kapcsolatai 1218

J 228 SZINAI MIKLÓS Kérem szíves értesítésedet, hogy január hó 8-án (kedden) mikor és hol fogadnád f Szíves válaszodat T о 1 с s v a, Zemplén megye címemre kérem. Budapesten Hungária­szálloda a címem. Skoropadski is ott fog lakni. Budapestről Skoropadski mint vadászvendégem Tolcsvára fog utazni; vele együtt jön Alvensleben barátom is, aki a háború alatt velem együtt volt Kiewben, vezérkari főnöke volt az akkor felállított első ukrain kozák Schützendivíziónak és később a Hetman mellett volt beosztva. Most évek óta bérli alsókemencei vadászterületemet és úgy állandó összeköttetésben maradtam vele. Értelmes ember, az Ukrainát jól ismeri, a mostani Né­metországgal vagy jobban mondva mostani kormányával semmiféle nexusban nem áll. Érdemes volna vele is beszélni és felfogását hallani. Véleményem szerint a közel jövőben a kelet-európai kérdés megoldása kerül elő­térbe ós csakis ennek megoldása döntheti el Európa sorsát. Mi itt már földrajzi fekvésünk­nél fogva legközelebbről vagyunk érdekelve. Háromféle megoldást tartom lehetségesnek: a Lenin-féle Kommunizmus alapján álló ós kifejlődő orosz birodalom, — a „Jungrussischer Bund" által szorgalmazott reorganizált, demokratikus nagyorosz birodalom monarchisz­tikus államformával, — vagy harmadszor a nagyorosz állameszme eltemetésével a volt nagyorosz birodalom felosztása több önálló államra. Az önálló Ukraina a harmadik lehe­tőség keretén belül jöhetne csak létre. Tény az, hogy ma már létezik egynehány az orosz birodalomtól kiszakított önálló állam, úgy hogy a harmadik megoldás tulajdonképpen már részben megvalósult, és érthető, hogy ez iskolát csinált, és hogy az Ukrainok is annál intenzívebben kívánják saját függetlenségüknek megvalósítását. Az orosz kérdés megoldása nyilván igen nehéz komplikációkat involvál, de Ma­gyarország csak a második ós a harmadik megoldás közt választhat érdekeinek biztosítá­sára ós itt csak azt tapasztaltuk, hogy a nagyorosz állam mindeddig édes kevés jót nyújt­hatott nekünk! Most nem kívánok e sorokban bővebben belemélyedni a kérdésbe és várva kegyes értesítésedet, egész szívből kívánok boldog újévet és Isten áldását mindannyiunk érde­kében kifejtett felelősségteljes, nehéz munkádra! Mindig tisztelő híved Waldbott Kelemen OL. К. 468. — В/2—1928 —1383. — Gépelt tisztázat a levélíró aláírásával. A levél­papír fejléce : a Waldbott család címere. A levél egyes helyeken zavaros fogalmazásán nem változtattunk. Hlatky, Bethlen egyik titkára 1929. január 1-én tintával a következő szöveget vezette rá a levél első oldalára a gépelt szöveg fölé: „ME úr nevével távirat ment W-nak Tolcs­vára. I. 1. én: »Leveledben említett urat 8-án d. u. 6-ra kérem. Bethlen. 1/1 Hlatkyn". Ugyanide ceruzával Bethlen felirta: „előjegyezve!". 2. Tolcsva, 1929. január 9. Waldbott Kelemen báró levele Bethlen István grófhoz a miniszterelnöknek az ukrán kér­déssel kapcsolatos végleges állásfoglalásáról és Szkoropadszki és Waldbott újabb fogadásáról Kegyelmes Uram! Igen tisztelt Barátom! Vendégem a tegnapi megbeszéléssel kapcsolatban említést tett nekem arról, hogy bizonyos végleges nyilatkozatokat leszel kegyes neki megadni, de nem tudja, hogy ezekért ő innét visszamenve személyesen jöjjön fel mégegyszer Hozzád, vagy hogy én általam kívánod neki ezt tudtul adni. Azért tiszteletteljes kérdést intézek Hozzád, volnál kegyes ezt velem sürgönyileg Tolcsvára tudatni. Eredeti tervünk szerint ő 11-én reggel innen visszautazna Budapestre és .onnan Bécsen át Berlinbe. A sürgönyben csak annyit kérek, hogy: Vendégemet kívánod-e fogadni és mikor, vagy pedig én jelentkezzek-e é» mikor Nálad. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom