Századok – 1966

Közlemények - Munby; L. M.: Az angol helytörténet és amatőr művelői 1207

KÖZLEMÉNYEK L. M. Munby: Az angol helytörténet és amatőr művelői* Az angol helytörténet Az angol helytörténet egyetlen professzora (Dr. H. P. R. Finberg, nyugalmazott egyetemi tanár, a leieesteri egyetem angol helytörténeti tanszékének volt vezetője) székfoglaló előadásában úgy foglalt állást, hogy a legtöbb egyetemi tanszéken vagy tör­ténelmi karon alkalmazott, korszakok és szakterületek szerinti felosztást el kellene ejteni. Ehelyett a „helyi, nemzeti és nemzetek fölötti közösségek tanulmányozásához" igazodó osztályozást javasolt. Meghatározása szerint a „közösség olyan embercsoportot jelent, amely egy bizonyos körülhatárolt területen él, és gondolkodásában-cselekvésében any­nyira egységes, hogy az összetartozás érzése tölti el, ellentótben a hozzá nem tartozó kívül­állók sokaságával."1 Hogyan határozhatjuk meg a helyi közösséget? Finberg professzor tárgyalása során „a tanyára, falura vagy városra" utal. Dr. W. G. Hoskinsnak — Finberg professzor utóda a leieesteri egyetemen —, a mai angol helytörténetírók doyenjének felfogása szerint témája „a grófságok, városok, falvak, községek, sőt még a tanyák és utcák története is".2 Nem lesz talán érdektelen egy amerikai történésznek a /elfogását is megemlíteni arra nézve, milyen a helytörténet jellege ma az Egyesült Államokban: ,,A helytörténet a környékre összpontosítja figyelmét, s ezt nemcsak belső működésében vizsgálja, hanem mint a kapcsolatok és érdekek szélesebb körének szegmentumát is . . . a környék lehet városka, megye, állam vagy körzet. Lehet tanya, község, mezőváros vagy város; bank vagy kollégium . . ., mezőgazdasági szervezet ... A környék az érdekek együttese, melynek közös jellemvonásai vannak."3 Az angol helytörténet (Local History) fogalma más színezetű, mint a német „Hei­matgeschichte". A „local" szó színtelenebb az angolban, mint a „Heimat" a németben. Az utóbbinál érzelmi kapcsolatokat gyanítok. Az angolban a „hazai történelem" vagy „a szülőföld története" (Home or Homeland History) nevetségesen szentimentálisan hangzanék,4 a „házi történet" (Domestic History) viszont befelé fordulásra utal, s alig adna többet, mint a viselet és a szokások történetét. A mai demokratikus értelemben használt „Volksgeschichte" szó jobban érzékelteti azt a hangsúlyt, amellyel az angol helytörténet a közösséget kiemeli, Sőt merem állítani, hogy az angliai helytörténet leg­újabb fejleményei a nép igaz történetének irányába haladnak. Anglia már több mint ezer éve földrajzilag és politikailag egységes állam; a hely­történetírásban leginkább kutatott helyi igazgatási egységek, a megye és a község, majd­nem ugyanolyan ősiek. „Az angol helytörténet és topográfia kutatása majdnem ötszáz esztendős."6 Tanulmányozása nem valamilyen nemzeti szempont alapján, hanem osztály­szempontok szerint indult meg. A helytörténetet akkor kezdték kutatni Angliában, ami­kor a kapitalizmus kialakulása felbomlasztotta a feudális társadalmat; a helytörténetet az új, felemelkedő osztály kezdte tanulmányozni, mégpedig közvetlen, anyagi okokból. * Ezen a címen foglaljuk össze a cambridgei egyetem mellett működő helytörténeti szabadegyetem mar­xista szemléletű előadójának, a „The Amateur Historian" című lap szerkesztőjének a személyes tapasztalatok köz­vetlenségével ható két előadását, amelyek érdekesen tájékoztatnak azokról az élénk viták középpontjában álló kísérleti módszerekről, amelyek nem hivatásos történészeknek helytörténeti kutatómunkával való foglalkoztatását, a történész szakemberekkel való együttműködését elsődlegesen e „műkedvelők" haladó történetszemléletre nevelé­sének célzatával szorgalmazzák. 1 FI. P. B. Finberg: Local History in the University (A helytörténet az egyetemen). Leicester University Press. 1964. 7. 1. 2 W. G. Hoskins: Local History in England. (A helytörténet Angliában). Longmans. 1959. 1. 1. 3 Philip D. Jordan: The Nature and Practice of State and Local History (Az országos történet és helytörté­net természete és művelése). American Historical Association. 1958, 17. 1. ' Nem teljesen véletlen az, hogy komoly történész — amennyire tudom — egyetlen esetben, egy skótpro­fesszor népszerű munkájában használja ezt a szót. Henry Hamilton: History of the Homeland (Szülőföldünk történe­te). Allen and Unwin. 1947. ' W. в. Hoskim: Local History in England 15. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom