Századok – 1966

Tanulmányok - Jemnitz János: A Német Szociáldemokrata Párt erfurti programmjának megszületéséhez 1168

» AZ ERFURTI PROGRAM MEGSZÜLETÉSÉHEZ 1187 san módosították, mígnem július elejére hatszori átdolgozás után fogadták el befejezettnek az új programtervezetet.6

9 A pártvezetó'ségi tárgyalások s a teoretikusok észrevételei mellett számos hozzászólás érkezett a párttagok sorából is, a tervezeteket többször megvitatták. A pártvezetőség egésze továbbra is különféle hatásoknak volt kitéve. Engels az egyik korai tervezetre megküldte észrevételeit Bebelnek, amelyben főként a bevezetőt, továbbá a politikai feladatokat tartalmazó részt kifogásolta, de időhiány folytán egyelőre még nem tudott ellen javaslatként bevezetést kidolgozni.70 Az elkészült megjegyzéseket azonban június 29-én Engels levél kíséretében megküldte Kautskynak is, aki hosszabb ideje szintén erőteljesen befolyta program előkészítésébe.7

1 Engels bírálatában nagyrészt a politikai kérdésekhez fűzött megjegyzéseket, de az általános elméleti részhez fűzött kommentárjai is jelentősek. Hiszen itt tette már szóvá, hogy a program nem foglalkozik a kistulajdonosok, a parasztság és kispolgárok rétegével, hogy nem tesz eléggé következetesen különbséget a tőkések és földbirtokosok között, ami összefügg egy másik mulasztással: homályban maradnak a feudalizmus maradványai, „amelyek egész német politikai szennyesünkre rányomják reakciós bélyegüket".7

2 Engels reflektált egy másik elméleti leegyszerűsítésre is. A tervezetben ugyanis az állt: „egyre nő a proletárok száma és nyomora". Engels ezt nyomban javította: „Ez, ilyen abszolút formában, nem helyes. A munkások szervezkedése, egyre fokozódó ellenállása, meglehet, bizonyos gátat vet majd a nyomor növekedésének. Biztosan növekszik majd a megélhetés bizonytalansága. Ezt venném be."7

3 Míg Engelsnek nagyobb igényű kiegészítéseket követelő tanácsait a pártvezetőség a végleges javaslatába nem vette át, számos elvi pontosítását mégis magáévá tette, átvezette, így főként azokat, amelyek a politikai gazdaságtan terrénumából valók voltak. Nem ez történt azzal a résszel, amit Engels különösen fontosnak tartott: a politikai követelésekkel. Engels itt mindjárt első sorában leszögezte: „A tervezet politikai követeléseinek egy nagy Hibájuk van. Az, amit tulajdonképpen mondania kellene, hiányzik belőle."74 Engels itt arra utalt, hogy Németországban még a polgári demokratikus feltételeket sem sikerült megteremteni, ami különösen nehézzé teszi majd a munkásosztály céljainak megvalósítását. Tisztában van azzal, hogy e „témához nyúlni veszélyes. És mégis, így vagy úgy hozzá kell fogni a dologhoz."75 Ezt igazolva látta abban is, hogy a szociáldemokrata sajtóban mennyire eluralkodott az opportunizmus, mennyire tartanak a kivételes törvény felújításától, s ennek következtében hangulatilag egyértelműen és kizáróan csak a békés módszerek alkalmazását hirdetik, s „egyszerre felfedezik, hogy Német-69 Victor Adler: Briefwechsel mit August Bebel und Karl Kautsky. Wien. 1954. 75. 1. '"'Marx—Engels: Szocsinyenyija. 38. köt. 105. 1. 71

Engels megjegyzéseit Kautsky és a német pártvezetőség azonban csak 1901-ben tette közzé a Neue Zeitben „Az 1891. évi szociáldemokrata programtervezet bírálatához" címen. 72

Engels: Az erfurti programtervezet bírálata. Bpest. 1954. 14. 1. 73

Uo. 15. 1. 74

Uo. 19. 1. 75

Uo. 5 Századok 1966/6.