Századok – 1966
Tanulmányok - Jemnitz János: A Német Szociáldemokrata Párt erfurti programmjának megszületéséhez 1168
1186 JEMNITZ JÁNOS 4 írott előszavában a német szociáldemokraták figyelmébe ajánlotta a proletárdiktatúra gondolatát.6 3 A „Polgárháború" előszavában Engels aláhúzott egy másik következtetést is. A szociáldemokratákat ugyanis előre figyelmeztette arra, hogy a demokratikus köztársaság kivívásával sem érték még el a demokratizmus igaz érvényesülésének szavatolását. Engels itt utalt azokra a történeti előzményekre, amelyek tanúsították az állam „elidegenedésének" jelenségét, mikor az államhatalom bizonyos fokig függetlenedett azoktól az osztály erőktől, amelyek mögötte álltak. Erre — hangsúlyozta Engels — a demokratikus köztársaságban is lehetőség nyílik, amire az Egyesült Államok esetét hozta fel bizonyítékul. A szociáldemokraták elé éppen ezért állította a Kommünt példának, mert ott e demokratizmust valóban biztosítani tudták.6 4 A programátdolgozás ezekben a hetekben nagy léptekkel haladt előre, Engels elméleti írásainak megjelenésével párhuzamosan is. Liebknecht 1891 májusától nagy energiával dolgozott az új programtervezeten. Kautsky értesítette erről először Engelst, bizonyos fokig megkérdőjelezvén Liebknecht munkáját, annak időbeli elkészültét. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a Neue Zeitben szívesen közölne Bernsteintől egy párhuzamos programtervezetet. (Bernstein ekkor a Kivételes Törvény visszavonása ellenére még egyelőre Londonban maradt, s Engelsszel jó barátságban volt, a marxi írások sajtó alá rendezésébe is befolyt.) Kautsky Liebknechtben nem bízván attól tartott, hogy esetleg a következő pártkongresszus elé sem terjesztenek alapos programtervezetet, s akkor sebtében összeállítanak egyet, ami „nagy blamázs lenne", az után, hogy az osztrákok „egészen jó programot állítottak össze".65 Engels ugyancsak nem bízott Liebknecht elméleti és politikai képességében, nem várt sokat az ő tervezetétől. Szerinte ugyanis Liebknecht erre a feladatra eleve nem volt alkalmas, de teoretikai fogyatékosságai az üldöztetés 12 esztendeje alatt nem kerültek felszínre. Ezen idő alatt a többi német szocialista vezető sokat fejlődött, míg Liebknecht — Engels ekkori véleménye szerint — nem tartott velük lépést, elmaradt tőlük.66 Másfelől viszont Engels üdvösnek tartotta, hogy a pártban széleskörű vita indult a gothai program felülvizsgálására, s biztos volt atekintetben is, hogy „Bebel majd gondoskodni fog arról, hogy ne kerüljenek (a programba — J. J.) a régi liebknecliti vulgárisdemokratikus és vulgáris-szocialista frázisok".67 Bebel csakhamar meg is tette észrevételeit a programtervezethez, amely Liebknecht munkájával együtt június elején a pártvezetőség elé került.68 Ezt követően Liebknecht átdolgozta tervezetét, majd ezt újra megbeszélték, végül június 18-án határozatot fogadtak el, hogy az elkészült tervezetet küldjék meg Engelsnek, Kautskynak „és más vezető pártteoretikusoknak", továbbá a pártvezetőség, valamint a parlamenti frakció tagjainak, hogy tegyék meg előzetes észrevételeiket. Ujabb ülések után Liebknecht előzetes változatát alapo-63 Marx—Engels: Válogatott művek. I. köt. Bpest. 1949. 465 — 466. 1. 64 Uo. 464—465. 1. 65 Friedrieh Engels' Briefwechsel mit Kari Kautsky. 299. 1. Kautsky itt a hainfeldi osztrák programra utalt, amely egyúttal a magyar párt 1890. évi Elvi Nyilatkozatának is alapjául szolgált. 66 Marx—Engels : Szocsinyenyija. 38. köt. 92 — 93, 95 — 96. 1. 67 Uo. 96. 1. 68 K. Kautsky : i. m. — Horst Bartel idézett utószavában: 264. 1.
