Századok – 1966
Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127
FEGYVERES CSOPORTOK 1956-BAN 1157 kísérleteket október 28-a után kezdték el. 28-án este vetődött fel a gondolat és 29-én tartották az első szűk megbeszélést, de igazán csak 31-én indultak. A tervek nagyvonalúak voltak. Létre akartak hozni egy zászlóaljat. Létre is hozták a parancsnokságát. A zászlóalj részének tervezték a diákotthonban lakó tanulókat és a kint lakó egyetemistákat, a fiatal oktatókat és az egyetemi dolgozókat. Ezekből több századot akartak szervezni. Az ún. egyetemi zászlóalj ereje nem tett ki többet 4 — 500 főnél. Ebből az egyetemisták száma kevés volt. A zászlóalj nagyobb része a Tatáról megérkező (ott éppen tartalékos kiképzésen résztvevő) tiszti századból, a Szentendréről beérkező műszaki alakulatokból, az Ercsi-i vegyvédelmi alakulatokból, a Petőfi Akadémia tisztjeiből, valamint a volt politikai elítéltekből alakított két századból állott. Ez utóbbiak a Bocskay utcában székeltek. Az ún. egyetemi zászlóalj tehát tulajdonképpen csak nevében volt egyetemi, és még így is támadták.7 9 A Magyar Jövő című, november 3-án megjelent lap 1. számában közölte a budai Egyetemi Forradalmi Bizottság 1. sz. diszparancsát. Ez bejelenti, hogy 1-én éjjel megválasztották a budai egyetemi nemzetőregységek parancsnokságát. Ezután „az éj folyamán orvgyilkos banditák fegyveres támadást indítottak a budai egyetemi nemzetőr egységek parancsnoksága ellen". Akkor azt hirdették, hogy az ÁVH támadta meg őket, de november 1-én ez szinte kizárt dolog volt. Az ELTE mellett létrejött fegyveres csoportok egy része az Egyetemi Forradalmi Bizottság utasítása ellenére kivonult az egyetemről és a Ráday utcai diákotthonban ütötte fel székhelyét. November 1-én azonban az ún. Petőfi-brigád — egy vegyes összetételű fegyveres csoport — megszállta a diákotthont és kiszorította őket onnan. Főhadiszállásukká tették az addig egyetemi diákotthont.8 0 A diákok egy része maga is észrevette, hogy ez a fegyveres harc már ellenük folyik. Az ELTE fegyveres csoportjának egy része október 31-én afeletti kesergésében, hogy a jobboldali jelenségek egyre szaporodnak, és hogy a kormány ezek ellen nem tesz semmit, rábírta az egyik professzort, hogy vezesse küldöttségüket Nagy Imréhez, akitől azt kérik, hogy a kormány a honvédséget mozgósítsa a jobboldali erők ellen. Maiétert szerették volna parancsnoknak. A Parlamentben a portás kidobta őket professzorostól együtt. (A professzor, aki vezetőjükül szegődött, a következő napokon azt az egyetemi forradalmi bizottságot szervezte, amely mint frissen létrejött - politikai szerv, egyenesen a Dudás-féle bizottmányhoz akart csatlakozni.)8 1 A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari Egyetem hallgatóinak egy része a Bartók Béla úti kollégiumban tartózkodott az ellenforradalom alatt és sokuk kezében fegyver volt. November első napjaiban azt a hírt hallották, hogy egyes egyetemi tanárok a szakérettségis diákokat ki akarják zárni az Egyetemről. A diákbizottság egyik szakérettségis tagja ezen felháborodott, és másnap megjelent az egyetemi Forradalmi Bizottság ülésén és azzal a jelszóval, hogy a fegyver a mi kezünkben van, vitát robbantott ki erről a kérdésről. A vita résztvevői — hiszen a partner kezében valóban fegyver volt — végül is leszögezték, hogy nem lehet kidobni a szakérettségiseket 8 2 A hadsereggé szervezésnek nemcsak politikai, hanem katonai szakmai nehézségei is voltak. Ez a leendő „hadsereg" ugyanis katonailag rendkívül 79 Legfelső Bíróság Katonai (a továbbiakban: Legf. B. kt.) I. 0039/1958. 80 A Művelődésügyi Minisztérium Irattára. Fegvelmi ügyek (a továbbiakban: MM. Irattár). 14/855—C. 13/1957. Jkv. 19. 1. 81 MM Irattár 14/855 — Sz. ,29/1957. 1 — 15. 1. 82 MM Irattár 0019/5—A. 19Í57. 24 — 25. 1. 3*
