Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1034

FOLYÓIRATSZEMLE 1041 nagyszabású és hasznos forráskiadó ós kritikai tevékenységbe kezdtek. — HEINZ ODERMANN: A náci propagandaminisztériumi konferenciák bizalmas sajtóutasításai címen (1365—1377.1.) kitűnő, a náci propagandaminisztérium egész belső szervezetét, munkamódszerét, közvéleményformáló hatását feltáró bevezető tanulmány után közli a spanyol polgárháborúba való beavatkozástól a müncheni diktátumig terjedő dokumentumanyagot, amely mindennői jobban jellemz. a náci propaganda lényegét és módszereit a második világháború előestéjén. — B. ÖESKOSLOVENSKY CASOPIS HISTOIRICKÍ 1965. 6. sz. — JAN KREN: Dr. Beneá a háború alatt (797—826.1.) az eddigi, részben Beneêt idealizáló, részben teljesen negatívan értékelő, elvető nézetek kritikája után úgy látja, hogy Beneá az 1938 előtti Csehszlovákia helyreállítására törekedett, gazdasági és társadalmi téren is, bár bizonyos reformok szükséges voltát maga is látta. Ezt a célt azonban csak olyan eszközökkel érhette el, amelyek hatásukban messze meghaladták elképzeléseit. A Szovjetunióval való együttműködés szükségességét teljes mértékben belátta, s tudomásul vette ennek következményeit, azt, hogy együtt kell működnie a baloldallal, a kommunistákkal. Egyébként a Szovjetunióban nagy politikai átalakulást várt, amely közelebb hozza a nyugati hatalmakhoz. A háború alatt tehát Beneë a burzsoázia szélső balszárnyát jelentette, sokszor túlment saját céljain. Ezért 1948-ig a forradalom első demokratikus és nemzeti szakaszában sok minden nemcsak Beneë ellenében, hanem legalább egy részében vele együtt történt meg. Nagysága éppen ott mutatkozik meg, amikor a haladást segíti elő. De ellenfélnek sem jelentéktelen, nagysága csak növeli a forradalom nagyságát. — A vita-rovatban JIRÍ KORALKA: A cseh munkásmozgalom nemzetközi jelentőségéről az I. és II. Internacionálé időszakában (827—845. 1.) Frantiëek Grausnak a folyóirat 4. számában írt cikkéhez (ismertetését ld. Századok 1966. 2—3 sz.) szól hozzá, rámutat a cseh nemzeti kérdés elintézetlen voltára akkor, amikor a munkásmozgalom megindul.. így a cseh munkásmozgalom a demekratikus nemzeti mozgalomnak is része. Csehország sajátos átmeneti helyzetben van a nyugat- és kelet-európai fejlődéB közt, ezért mindkét típus internacionalizmusa megtalálható itt. A cseh viszenyok közt a nemzeti nyelv használata ós az elkülönülés elengedhetetlen volt. A szerző úgy látja, hogy a II. Internacionálóban a világháború előtt erősebb volt az internacionalizmus, bár igaz, hogy a nacionalizmus veszedelmét lebecsülték. Végül szembeszáll azzal a felfogással, amely szerint egyes osztályok vonatkozásában ugyanúgy fel lehet vetni, helyesen cselekedtek-e vagy mit kellett volna tenniök, ahogy ezt egyének vonatkozásában meg lehet tenni. — JOSEF HAUBELT: Lomonoszov ? (846—853. 1.) erősen kétségesnek tartja, vajon az a három, I. Péter cár történetével foglalkozó kézirat, amelyet Václav öerny Prágában talált meg nemrég és kiadott, csakugyan Lomonoszov műve; még vitathatóbbnak tartja Cerny erre épülő következtetéseit Lomonoszov ós Voltaire kapcsolataira vonatkozólag. — Az anyagközlő rovatban TAMARA REIMANOVÁ folytatja a Szovjetunióban rehabilitált párttagok, politikusok, katonák stb. névsorának közlését (869 — 880. 1.), melyet a 4. számban kezdett meg (ld. Századok 1966. 2 — 3. sz.). — JOSEF POLISENSKY: A kubai történetírás mai helyzete és perspektívái (881 — 884. 1.) áttekintést ad a mai intézményekről ós a folyó kutatásokról. — J[AN] N[OVOTNY] ismerteti A magyar irodalom története III. kötetét (889. 1.). Arató Endre: Die ungarische Geschichtschreibung nach 1945 und ihre Aufgaben c. tanulmányát (891. 1.), Kovács Endre: Uniwersytet Jagiellonski a kultura wçgierska с. könyvét (901. 1.) és a Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936—1945. II. kötetét Ádám Magda szerkesztésében (909—910. 1.) — N. SBORNLK MATICE MORAVSKÉ 1965. 84. óvf. — A felszabadulás 20. évfordulójának részben szentelt kötetben ZDENÉK KONEŐNY, FRANTISEK MAINUS, JOSEF PLUHAR: Brno felszabadítása 1945 (5 — 27.1.) részletes eseménytörténetet adnak. — ZDENÉK STÉPÁNEK: A Szlovák Nemzeti Felkelés és Kelet-Morvaország (28—40. 1.) sok adalékot hoz arra, milyen támogatást nyújtott a felkelés a morvaországi ellenállási mozgalomnak, s ennek a fellendülése hogyan hatott vissza a szlovák mozgalomra. — ALOIS SIMKA összefoglalja a tíebííi körzet ellenállási mozgalmának történetét, részletesen az 1944 — 1945-ös években (41 — 76.1.). — LUDVIK KUBÍÖEK adalékokat hoz Ivanéice község történetéhez a náci megszállás időszakában (77 —101. 1.). — JAROSLAV NOVOTNY: Kísérletek az árak és bérek rendezésére Morvaországban a XVII. század második felében (102 —131. 1.) a morva tartományi gyűlés által 1669-ben kiküldött és 1675-ig működő bizottság tevékenységét ismerteti: sok adatot gyűjtött össze a tényleges ár- és bérviszonyok ismeretéhez és ezek alapján állította össze tervezetét. A szerző a bizottsági anyag alapján ismerteti az élelmiszeripar, az építőipar