Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1034

1042 FOLYÓIRATSZEMLE 1042 és a napszámosok helyzetót ós a szabályozásra vonatkozó javaslatokat. — JAROSLAV DRÍMAL: A morvaországi királyi városok politikája az 1440-es évek feudális harcaiban (132 — 166. 1.) sok adalékot hoz a szomszédos magyarországi területekkel, de különösen az osztrák tartományokkal vívott harcokra. — JAN MLÁDEK: A délmorvaországi határterület mezőgazdasági betelepülésének néhány problémája (157 — 169.1.) az 1945 utáni betelepülés szakaszait és a települők összetételét vizsgálja. — A náci biztonsági apparátus Morvaországban 1939 — 1945 (232—257. 1.) részletes ki-' mutatást közöl az egyes hivatalok szervezetéről, személyi állományáról. — JIRÍ RADIMSKY: Röplapok a második világháború kezdetéről (258 — 277. 1.) a Csehszlovák Kommunista Párt néhány röplapjának a szövegét közli 1939 augusztus—szeptemberéből, amelyek a szovjet—német egyezménnyel és a háború értékelésével foglalkoznak — N. HISTORICKï ÖASOPIS 1965. 4. sz. -VILIAM PLEVZA: A kommunista mozgalom kialakulásának néhány kérdéséhez a München előtti Csehszlovák Köztársaságban(4:8$ — 616. 1.) 1964 decemberében tartott előadásának első része, 1928-ig tekinti át a fejlődóst. A Csehszlovák Kommunista Párt 1921-től a forradalmat nem látta közelinek; nagyjából a III. Internacionálé politikáját követte 1924-ig. Helyesen kívánta a munkásosztály egységes frontját, de a nemzeti kórdósben helytelen álláspontot foglalt el a csehszlovák nemzetegység helyeslésével. 1924-ben a II. kongresszuson elfogadta ugyan a nemzeti önrendelkezés elvét, de nem tisztázta Szlovákia helyét a köztársaságban, s így átengedte a teret a nacionalista burzsoáziának. 1925-től megindul a párt bolsevizálódása, de számos doktrinér és dogmatikus vonás is megmaradt. Az 1926-ban Zsolnán tartott pártkonferencia helyesen vetette fel a cseh burzsoázia szlovákiai befolyása elleni harc feladatát, vagy a gyárak leszerelése ellen 1927-ben indított mozgalom is helyes volt, de a balos irányvonalat a Komintern VI. kongresszusáig nem sikerült leküzdeni — JOZEF BUTVIN: Martin Hamuijak és a szlovák nemzeti megújulás alapvető kérdései (517 — 545. 1.) az 1789 — 1859 közt élt, a Helytartótanácsnál működő szlovák kultúrpolitikus életét mutatja be a megújulási mozgalommal egybekapcsolva. Hamuijak a Bernolák-fóle csoport második nemzedékéhez tartozott. Butvin hangsúlyozza, milyen fontosnak tartotta a nyelvkérdést és a nemzeti mozgalom egyesítésének a feladatát, ezért üdvözli Stúr kezdeményezését is. A szlovák mozgalom fő feladatának Hamuijak a szlovák nemzet egyéniségének megőrzését tartja. — TILKOVSZKY LÓRÁNT: Magyarosító törekvések az iskolapolitikában Dél-Szlovákiának Horthy-Magyarország által való megszállása idején, 1938 — 1944 (546 — 559.1.) kimutatja az első bécsi döntéssel átcsatolt terület szlováksága vonatkozásában folytatott is kolapolitika magyarosító tendenciáit, amelyek érvényesülését gátolta azonban a szlovákiai magyar iskolahelyzettel fennállott szoros viszonosság. A tanulmány kiterjeszkedik az e területen kifejtett iskolánkívüli népművelő tevékenység vizsgálatára is. — JTXRIJ 2UDEL: A lakosság letelepülése és mozgása a vöröskői uradalomban a Fuggereh idején 1535—1583 között (571 — 599. 1.) az 1543-as urbárium és az 1583-as cenzusjegyzék alapján megállapítja, hogy a Fuggerek módszeresen törekedtek az átvételkor csak 46%-ra betelepített, jelentős mértékben elpusztult uradalom betelepítésére, különösen az első korszakban (1544-ig) horvát menekültekkel. 1583-ra a betelepültség mértéke 97,2%. Míg 1544-ig a letelepített lakosság alig változik, utána igen nagy a mobilitás.— N. REVUE DES ÉTUDES SUD-EST EUROPÉENNES 1963. 1 — 2. sz. — A Román Akadémia Délkeleteurópai Tudományos Intézetének új folyóirata azt tűzte ki feladatául, hogy hozzájáruljon a délkeleteurópai térség múltjának és jelenének alaposabb ismeretéhez, s elősegítse az ott élő népek kölcsönös megismerését ós megértését. Különös súlyt kíván helyezni a közös elemek és közös problémák kutatására. A folyóirat történeti, nyelvészeti, néprajzi és kultúrtörténeti tanulmányokat közöl francia, német és orosz nyelvén. — VICTOR PAPACOSTEA: A felsőoktatás kezdetei Havasalföldön (7 — 39. 1.) az 1646-ban Trgovistében alapított „Schola greca e latina" létrejöttének kultúrtörténeti hátterével ós működésével foglalkozik újabban napvilágra került adatok alapján. Ismerteti az erdélyi fejedelmek által támogatott reformáció és a jezsuiták vezette ellenreformáció küzdelmét a Balkánon, s ennek hatását az orthodox egyházon belüli neoaristotelési szellemű haladó párt és a tradicionalista párt közötti küzdelemre. Részletesen bemutatja a chiosi születésű, Rómában nevelkedett Panteleimon Ligaridés pályafutását, aki ötévi konstantinápolyi működés után érkezett 1646-ban Matei Basarab havaselvei fejedelem udvarába, s ott a nyugati jezsuita kollégiumok mintájára szervezte meg a Constantin Cantacuzino által az arisztokrata ifjúság nevelésére alapított iskolát. Az iskola a görög-bizánci humanizmus szellemében működött, s egyik célja volt, hogy a román arisztokráciát megnyerje a Rómá-