Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1033 együttműködés keletkezését vizsgálja, — Pareili bíboros, a későbbi XII. Pius német élményekkel és szimpátiákkal telített diplomata egyéniségében, Hitlernek az egyházzal szemben tanúsított óvatos ós mérsékelt taktikájában, hangsúlyozott kommunistaellenességében, a német katolikus egyház demokratikus hagyományainak hiányában, anyagi és politikai érdekeinek az új rezsim általi biztosításában és nem utolsósorban a konkordátum megkötésére vonatkozó hitleri Ígéretében jelölvén meg az együttműködés kiváltó okait. A továbbiakban ennek az együttműködésnek egyes részleteit elemzi: az 1933. július 20-i, Hitlernek támogatást nyújtó konkordátum létrejöttét, melynek még megsértése sem vezette el a Vatikánt a nácizmus elvi elítéléséig; majd XII. Pius megválasztása után tett Hitler-barát lépéseit: a Szovjetunió kirekesztésével tervezett 1939. május 4-i nemzetközi békéltető értekezletet, s a Hitler által lerohant országok melletti (az általános sajnálkozás kifejezésén túlmenő) aktív kiállás hiányát. Végül a Vatikánnak az európai zsidóság sorsa tekintetében tanúsított állásfoglalását tárgyalja. VII. évf. (1966) 1. sz.: KOMORÓCZY GÉZA Kain nemzetsége c. tanulmányában a Genezis Kain-genealógiáját s Kain ós Ábel történetét a dól-kánaáni ós a héber törzsek történelmi kapcsolatai és a pásztor-földműves életforma-csere mitikus tükröződéseként magyarázza. — BELLÉR BÉLA Regnum Marianum c. tanulmányában a kilencedfélszázados vallási eszme történeti funkcióváltozásait tekinti át. A középkor és az humanizmus idején, egészen a XVI. századig a királyi hatalom belső és külső függetlenségét alátámasztó ideológia a XVII—XVIII. században a rendi függetlenséget kifejező szentkorona-eszmével szemben a Habsburg-abszolutizmus támasza lesz. A tanulmány részletesen elemzi az ekkor virágkorát élő eszme közjogi, kultikus vonatkozásait, irodalmi jelentkezését, történetszemléletét. A felvilágosodással ós a liberalizmussal megkezdődik a máriás állameszme lassú sorvadása, amelyet a millónium kora sem tud orvosolni. Üj életre serken viszont a Horthy-korszakban ellenforradalmi ós kommunistaellenes éllel, de régi történetszemléletét, lojalitás-szellemét és protestánsellenességét is megőrizve. A Csehszlovákia felé irredenta célokat szolgáló Patrona Hungariaeval szemben a szlovák klerikális nacionalisták a Patrona Slovaciae XVIII. századi eszméjét újítják fel. A tanulmány befejező része a Regnum Marianum korunkban történő utolsó színrelépését és lassú elhalását mutatja be. — A folyóirat mellékletében LUKÁCS JÓZSEF Vallás és történelmi tudat I. címen — készülő, főként a katolicizmus törtónetfelfogásának sajátosságait tárgyaló — nagyobb műve egyik bevezető részét közli. A hinduizmus, a hinajána- és a mahajána-buddhizmus, valamint a kínai univerzizmus vallási tudatvilágának beható elemzése után arra a következtetésre jut, hogy a keleti vallásokban az egyszeri, megismételhetetlen, törvényszerű, határozott cél felé igyekvő történelmi fejlődési folyamat, valamint a társadalom fogalma még fantasztikus vallási tükrözésben sincs meg. „Ilyen viszonyok közt igazi történelmi tudat nyilvánvalóan nem jöhet létre, hiszen ezt végeredményben csak a változás pozitív lehetőségeinek, az egyes ember s a társadalmi közösségek történelemformáló tevékenysége reális feltételeinek, törvényeinek felismerése alapozza meg." Igaz ugyan, hogy ilyen típusú történelmi tudat a munkásosztály öntudatára ébredése, a marxizmus megjelenése előtt Nyugat-Európában sem alakulhatott ki, de kialakulását elősegítették nemcsak a filozófiai fejlődés egyes történelmi dialektikus vonásai, hanem az üdvtörténet illuzórikus, torz s objektíve reakciós szerepet is betöltő formái közt maga a vallási fejlődés is. Ezek alapján az egyetemes vallási fejlődés két viszonylag önálló típusát, a keleti és a nyugati vallásfejlődési típust kell feltételeznünk. 2. sz.: JOÓB ISTVÁN A vallási szektákról c. cikkében a szekták döntő kritériumát egy bizonyos csoport meghatározott vallási szükségleteinek intézmény nélküli közvetlen kielégítésében látja. A szekták társadalmi gyökerei Magyarországon a paraszti nyomorúságból táplálkoztak. Az első világháborúig a baptizmus volt a legelterjedtebb irányzat, a két világháború között a misztikus, khiliasztikus, apokaliptikus irányzatok, a millenisták, Jehova tanúi stb., a felszabadulás után pedig újból a szelidebb anabaptista irányzat kerekedett felül azzal a különbséggel, hogy most már nem annyira a társadalmi nyomor, mint inkább az egyéni szerencsétlenség a táptalaja. — HERMANN ISTVÁN A fasiszta mítosz kialakulása I. c. tanulmányában a fasiszta ideológia előzményeit vizsgálja. Ezeket a polgárság általános dekadenciájának talaján keletkezett egyenlőtlenség", erőszakeszmében, az elit- és a fajelméletben találja meg. Az elvont gobineaui fajelmólettől a Nietzsche-féle Übermensch-koncepción át a fizikai megsemmisítés jogának hirdetésén keresztül a Chamberlain-féle fajelmóletig tart ez a fejlődós, amelyben az uralkodó faj fogalma a germánságra, a megsemmisítendő fajé pedig a zsidóságra konkretizálódik, s az egyéni felelősség tudatát kioltja a mitizált faji