Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1029 negyedmillió holdon mégis elvégezte a tavaszi mezőgazdasági munkákat. IX. óvf. (1966) 1. sz.: Sós ENDRE Földes Imre (1881 — 1958) portréját rajzolja meg: a XX. század első felének ügyes, rutinos és sikeres színmű- és operettlibretfó írójáét: néhány színművében (A császár katonái, Hivatalnok urak, Ifjú Horváth Pál) és egy regényében azonban már a kor komolyabb politikai és társadalmi problémái is felmerülnek. Különben 1918-ig a Budapesti Városi Villamosvasút egyik igazgatója volt, az őszirózsás forradalom után a köztulajdonba vett és egyesített városi villamosvasutak h. vezérigazgatója, a Tanácsköztársaság alatt háromtagú direktóriumának ügyvezetője, — emiatt 1919 után nem térhetett vissza a hivatali pályára. 2. sz.: HALLAMA ERZSÉBET a fiatalon elhalt Kóczián Sándornak (1850—1870) rövid életútját ismerteti: a sokat ígérő, Petőfistílusú verseket és egy vázlatos, megható őszinteségű naplót: töredékeiben is jellemző dokumentumai ezek egyrészt a Petőfi utáni kor útkeresésének, másrészt az ifjút sokáig oly nagyrabecsülő pécsi közvélemény irodalmi ízlésének is. 3. sz.: TÜSKÉS TIBOR Régi dunántúli folyóiratok címen rámutat arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Nyugat nem • állt egyedül a modern magyar irodalom hirdetésében: ennek helyi orgánumai csakhamar megjelentek a Dunántúlon is. Töredékesen megmaradt sorozataik alapján ismerteti az első világháború előttről a Modern Dunántúl (Veszprém) és a Soproni Kultúra c. folyóiratokat, a háború utánról pedig a Dunántúl több pontján (Kaposvár, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagyka' nizsa, legerőteljesebben pedig Pécs) meginduló irodalmi folyóiratokat: sürgeti ezek számbavételét és történeti feldolgozását, hangsúlyozva jelentőségüket az egész hazai irodalom hatósugarának megismerése szempontjából. — TALPASSY TIBOR Eltévedt garabonciás címen Sértő Kálmánról, a népi irodalom soraiból elindult, de teljesen elzüllött, végül a nyilasokhoz sodródott, kétségtelenül tehetséges, de jellemgyenge, korrumpált parasztköltőről ad személyes visszaemlékezésekkel átszőtt, eleven, a probléma társadalmi jelentőségét és súlyát érzékeltetni képes portrét. — V. K. KORTÁRS. 9. évf. (1965) 11. sz.: GYURKÓ LÁSZLÓ Lenin, október c. ,,munkanapló"jának 5. részében az októberi forradalom megszervezését lehetővé tevő október 10-i és 16-i központi bizottsági üléseket ismerteti, s Lenin harcát a pesszimisták és az árulók ellen. 12. sz.: E számban ér véget KARSAI ELEK Két Magyarország című, a felszabadulás történetét bemutató cikksorozata, mely a korszak fontos vagy jellegzetes eseményei nagyszámú résztvevőjének, szemtanújának hangszalagra vett visszaemlékezésén alapul, helyenként kiegészítve a Rádió Archivum 1944. évi anyagával, a felszabadulás 10. évfordulójára készült riportokkal, levéltári és könyvtári forrásokkal. A folyóirat 3, 4, 5, 7, 8. számaiban megjelent szemelvényanyag az 1943 szeptemberi háborúellenes munkástüntetésektől kezdve mutatja be a fasizmussal szembeni erősödő ellenállást, hőseivel és mártírjaival. — DEMÉNY JÁNOS Ady és a Nyolcak címen Ady összes prózai művei 5. kötetének megjelenése és a Nyolcak ós az aktivisták köre székesfehérvári kópkiállítása megrendezése alkalmából a magyar költészet, zene, festészet századeleji nagy reneszánszát és „szimbiózisát" idézi. Â Vezér Erzsébet által példamutató filológiai műgonddal szerkesztett kötettel kapcsolatban rámutat egyrészt a próza és a vers meglepő aránytalanságára Ady első párizsi tartózkodása idejéből, másrészt egyes Ady-versek publicisztikai ihletforrására. A Nyolcak kiállításával kapcsolatban felidézi az új magyar piktúra hőskorát, a „festészeti adyzmust", amelynek zenei megfelelője volt Bartók muzsikája. „Jelképes szinte — írja —, hogy Bartók és Ady a Nyolcak egyik — valószínűleg későbbi — kiállításán találkozott egymással." Demény sürgeti a művészeti magyar avantgarde mielőbbi tudományos feldolgozását. — 10. évf. (1966) 1. sz.: VEZÉR ERZSÉBET Gondok és gondolatok : az Ady— Bibits barátság c. jegyzetében a két költő közti nyilvánvaló alkati és magatartásbeli, végaő soron Ady javára kiütő ellentét érintése után Kardos Pál és Bäsch Lóránt cikkeivel vitázva bizonyítja, hogy Ady jogosan volt-e elégedetlen Babits ő iránta életében tanúsított emberi ós költői magatartásával kapcsolatban. Babits Ady halála után ugyan megadta neki a legnagyobbaknak kijáró tiszteletet, de mint a Nyugat szerkesztője nem ápolta eléggé a demokrácia javára kiaknázható és a fasizmus ellen fordítható Adyhagyományt. A két nagy magyar költő emberi és művészi kapcsolatainak tisztázásához elengedhetetlen lenne Babits műveinek Adyéhoz hasonló teljes kritikai kiadása. — SÜKÖSD MIHÁLY Károlyi Mihály harcai címen Károlyi annyiszor félreértett és félremagyarázott egyéniségét elemezve „Egy egész világ ellen" címen nemrégiben megjelent emlékiratát fogja vallatóra. A magyar arisztokrácia jellegzetes magatartástípusainak, alakjainak kitűnő karakterképeit, cserbenhagyott arisztokrata osztályostársai gyűlöletétől ós újonnan választott radikális-szocialista barátainak gyanú-21 Századok 1966/4—5