Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1028 FOLYÓIRATSZEMLE 1028 ban. — SZAKÁL ERNŐ a régi soproni város­háza bontásakor 1893 — 94-ben felfedezett soproni római Kapitolium helyét igyekszik megállapítani az egykorú, tévesen vógre­rehajtott felmérés új értelmezésével. — BERTA JENŐ a soproni Bánya- ós Er­dőmórnöki Főiskola szovjet rokonintézmé­nyekkel és könyvtárakkal a Horthy-rend­szerben kialakított, elsősorban könyvcseró­ben megnyilvánuló kapcsolatait ismerteti, kiemelve azonban, hogy a főiskola egy professzorának órcfeldolgozási szakkönyvét a Szovjetben a 30-as években oroszra is lefordították. — BORONKAY PÁL régi soproni árvizekről emlékezik egykorú ké­pekkel is illusztrált cikkében. — WAIGAND JÓZSEF és CSATKAY ENDRE Hajnóczi Dániel 1739. évi soproni városleírását teszik közzé részletesen ismertetve kelet­kezésének körülményeit (I. rósz a 3. sz.-ban). A kiváló soproni humanista (1690—1747), az ottani evangélikus gim­názium tanára, majd rektora mostanáig kéziratban maradt, itt is csak szemelvó­nyesen, fordításban köziéit igen részletes városleírása az alapos jegyzetelés révén a mai állapothoz is szorosan kapcsolhatóan írja le a XVIII. századi Sopront. — KELÉ­NYI FERENC 48-as lapok soproni tudósításai alapján ismerteti a város eseményeit e Kulturális, ismeretterjesztő ALFÖLD. XVII. évf. (1966) 1. sz.: JULOW VIKTOR Ludas Matyi évezredei címen Fazekas történetének forrásait keresi. Ezt ugyanis nem találjuk meg a magyar nép­költészetben, sokáig francia gyökerűnek hitték, de Ludas Matyi harmadik esete az alapjául hitt francia változatból hiányzik. 1951-ben azonban egy i. e. 710 körüli asszír nyelvű ékírásos agyagtáblán elő­került az egész Ludas Matyi történet, sok­szor fordulataiban is teljesen megegyezően. Ennek további útját nyomozva Julow az arab-grúz-ukrán közvetítést tétslezi fel: Ukrajnából jutott e történet Romániába, ahonnét egy csángó változata már ismert volt, de román változata még inkább meg­közelíti Fazekas meséjét. A román változat Fazekashoz vezető útjában Julow Fazekas egy katonakori román szerelmének szerepét tartja lehetségesnek. — V. K. JELENKOR. VIII. évf. (1965) 11. sz.: D. NÁDOR TAMÁS Pécs zenei életének húsz éve címen röviden áttekinti a város zenei fejlődését. A pécsi zenekonzervatóriumban indult meg 1945-ben Magyarországon elő­ször a szolfézs oktatása; 1950-ben a kon­zervatóriumot államosítják, s 1952-ben két intézmény alakul belőle: az Állami Zeneiskola és az Állami Zenekonzervató­nagy napokban: érdekes adatokat hoz a város ekkor külsőségeiben hirtelen magya­rosodni kezdő képéről; a klérus egyes elemeinek reakciós magatartásáról, mely­hez az adminisztrátori rendszerből szár­mazó megyei tisztviselői kar mestsrkedései is hozzájárultak, s mely végül a városi és megyei tisztújítás alkalmából a reakció előretörésében jelentkezett. (E cikkek szer­zője, Stcttner Lajos 1849 után börtönben halt meg.)— HORÁNYI ISTVÁN Rát Mátyás­nak, az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó szerkesztőjének soproni kap­csolatait ismerteti. — KÖVECSES REZSŐ az egri képtár két Dorfmeisternek tulaj­donított képéről bizonyítja be, hogy nem a mester művei. — CZOBOR LÁSZLÓ Batsányi soproni éveit: iskoláját, környezetét, taná­rait mutatja be. — HAMMERL LAJOS egy 1869-ban létesült, rövidéletű, antiklerikális lap (Morgenstern) körül a városban támadt nyugtalanságot ismerteti: az ifjúság egy része megtámadta a szerkesztőséget. A lap rövid pályafutás után meg is szűnt. — THIRRING LAJOS Thirring Gusztávnak, a jeles statisztikusnak az 1898—1937 közötti évekről készített, kéziratban levő nagysza­bású fővárosi színházi statisztikai adat­gyűjtését ismerteti. — V. K. és szépirodalmi folyóiratok rium {ma Zeneművészeti Szakiskola). Zenei oktatás folyik 1948 óta a Tanárképző Főiskolán is. Szélesen bontakozik ki a pécsi kórusmozgalom (elsősorban a munkásda­lárdák bázisán). A Zenebarát Egyesület zenekarának utódjaként filharmónikus ze­nekar szerveződött, s 1959-ben a Nemzeti Színháznak önálló operatagozata létesült. 12. sz.: KANYAR JÓZSEF Újjáéledés Somogyban címen a front 1944 végi átme­neti megmerevedése folytán három hónapra három részre szakadt megye életének meg­indulását mutatja be. Legkedvezőbb hely­zetben a már decemberben felszabadult 166 keleti község volt, bár lakosságukat erősen nyomta az igásállomány csökkenése, az üzemanyaghiány és a frontvonalból áttelepített lakosság eltartása. A közvetlen frontvonalba esett 85 helység nagvrészében rombadőlt, s a mezei munkák megindulását az általános nehézségeken túl a rengeteg halálos áldozatot követelő aknamezők is akadályozták. A nyilas kézben maradt nyugati rész 50 községén a harccselekmé­nyek gyorsan átfutottak, itt azonban a fasisztáknak idejük volt a terület alapos kifosztására. Minden nehézség ellenére az azonnal, hallatlan nehézségek között meg­indult mezőgazdasági munkák során a pa­rasztság a vetésterület 80%-án, csaknem

Next

/
Oldalképek
Tartalom