Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1024 FOLYÓIRATSZEMLE 1024 követ egy utalásából kitűnik, Franciaországban és Hollandiában is ismert volt. Pedagógiatörténeti jelentőségét elsősorban empirikus szemlélete adja. Szerzője felhasználta gazdag úti tapasztalatait, s ezzel könyve bizonyos mértókig a szemléltető oktatás előharcosává is vált; e mellett jelentős szerepe volt a magyar földrajzi tudományos nyelv megteremtésében. — Л LM Áss Y GYÖRGY Fáy András, „a haza mindenese" címen a reformnemesség e tipikus képviselőjének pedagógiai törekvéseit ismerteti. Ezek az ő általános politikai tevékenységének szerves részét alkotják; annak a reiormkori szemléletnek jellegzetes megnyilvánulásai, amelyek a nemzet neveléset fontos politikai tevékenységnek tekintik. Pedagógiai Írásai: az 1816-ban megjelent „Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibájáról", az 1842-es „Óramutató — Jóakaratú hitfeleinek mutogatja Fáy András" és az 1855-ben megjelent „A legegyszerűbb, természet- és tapasztalatim bb s gyakorlatibb nevelési rendszer" Rousseau ós Pestalozzi hatását tükrözik. Pedagógiai törekvés hatja át szépii odaírni munkáit is. Regényeiben gyakran foglalkozik a reformkor isméit nevelési problémáival, az iskolarendszer demokratizálásának szükségével, a nőnevelés kérdéseivel. Fabuláinak közvetlen erkölcsi nevelő célzata nyilvánvaló. Törekvése demokratikus erkölcsi szemlélet terjesztése. Meséiben leleplezi a nemesi kizsákmányolást, parasztnyúzást és terjeszti a reformkori patriotizmus eszmeiségét. — ARATÓ ENDRE Az 1848. évi elemi oktatásról szóló törvényjavaslat és a magyar nacir nalizmus c. tanulmánya az 1848. július 24. és augusztus 12. között tárgyalt, Eötvös József által kidolgozott elemi iskolai törvényjavaslat országgyűlési vitájának nemzetiségpolitikai vonatkozásait vizsgálja. Bemutatva a reformnemesség nacionalizmusának sajátos kettős arculatát, megállapítja, hogy a legtürelmetlenebb nacionalistának bizonyult, ám következetesen polgári törekvésű szárnnyal szemben Eötvös törvényjavaslata a viszonylag haladó liberális szemléletet tükrözte: a nemzetiségi területeken a többség nyelvét kívánta oktatási nyelvvé tenni. A javaslatot elsősorban a magyarországi román kisebbségnek a forradalommal együttműködő képviselői és a mérsékelt liberális képviselők kisebbsége támogatták. A radikálisabb polgári többség azonban élesen visszautat ította a javaslatot és az augusztus 7-i targyaláson a kérdéssel íoglalkozó oiszággyűlesi biz( ttság módosító javaslatat logadták el, amely előirányozta, hogy a magyar nyelv mindenütt rendes tanulmány legyen, anyanyelvükön pedig csak azok a tanulók nyerjenek oktatást, akik nem bírják a magyar nyelvet. 10. sz.: DÉNES MAGDA Helvétius születésének 250. évfordulójára emlékezve kiemeli, hogy Helvétius pedagógiai szemlélete a Locke-tól átvett dogmatikus szenzualizmusban gyökerezett. Kiemelte a környezet döntő szerepét a nevelésben, ugyanakkor lebecsülte a született tulajdonságok szerepét, s mivel a környezeti hatások összességót azonosította a legtágabb értelemben vett neveléssel, túlhajtott pedagógiai optimizmust tanúsított. Politikai gondolkozásában is központi szerepe volt a nevelésnek, a társadalmi változásokat idealista módon, elsősorban az emberek átnevelésétől várta. A szenzualizmus volt alapja pedagógiai szempontból jelentős utilitarista etikai felfogásának, amely jelentős lépés volt a középkori dogmák elleni harcban, az erkölcsi felfogás középpontjába állítva az ember boldogságra törekvését. Az egyéni érdekek és az ezeken alapuló közérdek harmóniáját azonban túlhangsúlyozta. Végül kiemeli Helvétius jelentős hatását az utópista szocialisták, elsősorban Owen nézeteinek kialakulására. 11. sz.: DÉKÁN KÁROLY Dckumentumck a Németországba hurcclt magyar egyetemisták scrsárcl c. alatt elmondja, hogy 1944. december 8-án a nyilas kormányzat elindított Németországba mintegy 2500 katonailag behívott magyar egyetemistát: mórnök-, orvos- és gyógyszerészhallgatókat. A szállítmánv 1944. december 22-én érkezett meg Breslauba. Az orvos-, gyógyszerészhallgatók, valamint a mérnökhallgatók egy "része itt maradt, innen később léiig szökés jelleggel, a harcbavetés elől menekülve, Haliéba, majd Grazba kerültek. A mérnökhallgatók másik része Drezdába ment tovább. Itt érte őket a háború befejezése. A közlemény a diákok kihureolására vonatkozó, a Szombathelyen székelt nyilas Vallás- és Közoktatási Minisztérium iratai között található dokumentumokat publikálja. 12. sz.: FELKAI LÁSZLÓ Kármán Mór emlékezete c. tanulmánya kiemeli, hogy Kármán Mór az első magyar pedagógus tudós, aki önálló tudományos pedagógiai koncepciót dolgozott ki. Munkássága szervesen beágyazódik kora társadalmi, politikai és mindenek előtt kultúrpolitikai viszonyaiba, törekvéseibe. Nem csupán tudós, hanem jelentős kultúrpolitikus is, akinek nagy része volt a XIX. századL-második fele magyar neveléspolitikájának alakításában. Jelentősége e téren, hogy a dualista kultúrpolitika fokozatos konzervatív ós nacionalista irányba tolódása idején utóvédharcosa az Eötvös—Trefort kezdeményezte demokratikus iskolapoliti-