Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1020 FOLYÓIRATSZEMLE 1020 a tanulmányíró Ceontváryt tartja az Adyval leginkább rokon alkatnak. Ady képzőművészeti fogékonyságát bizonyítja pazar ezínhatásokat mutató, festői látásmódot eláruló lírája is. — B. B. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI. XIV. köt. (1965) 3. sz.: Az abszclutizmus gazdasági és társadalmi alapjai Európában címen közli a Történettudományi Bizottság 1964. nov. 9-i vitáját MOLNÁR ERiKnek a bécsi 12. Nemzetközi Történészkongresszusra készített azonos című referátuma felett. Molnár Erik referátuma a XVI — XVIII. századra vonatkozóan az abszolutizmus olyan meghatározásából indul ki, mely szerint ,,a politikai hatalomnak olyan rendszeréről van szó, amelynél az államhatalmat az egéáfc ország területén lényegileg és ténylegesen az uralkodó gyakorolja, a tőle függő katonai és hivatalnoki szervezet utján". Ez a politikai rendszer Európában minden formájában „a nemesi vagy földbirtokosi osztály érdekét szolgálta és így ennek politikai uralmát fejezte ki a társadalom többi osztályával, elsősorban a legszámosabb parasztsággal szemben". Ennek folytán az abszolút állam objektív lényegének azt a funkcióját kell tekintenünk, amellyel az alapvető társadalmi viszonyt, az adott kizsákmányolási rendszert fenntartotta ós minden támadással szemben megvédelmezte, — tehát mellyel a parasztságot elnyomta és kizsákmányolását biztosította. Azt most már a klasszikusnak tekinthető francia fejlődésen vizsgálva, hogy az abszolút állam e funkciójából a társadalom mely osztályának származott elsősorban haszna, melyik volt tehát a francia állam uralkodó osztálya, — a referátum az 1661 —1683 közötti francia költségvetések elemzésével megállapítja, hogy az állami kiadások nagyobb része minden valószínűség szerint a burzsoázia jövedelmévé alakult át ugyan, — az államháztartás ilyen alakulásával azouban lunyegeben a burzsoáziát a nemesség érdekei alá rendelték: a költségvetés összes folyó kiadásai ui. közvetlenül a nemesség érdekeit szolgálták. Az abszolút állam tehát végül is a nemesség osztályérdekét szolgálta nemcsak a parasztsággal, hanem másodlagosan a burzsoáziával szemben is. Az abszolutizmus azonban mint viszonylag önálló erő, politikájában ellentmondásos: s ha mondható is, hogy a nemességet és a burzsoáziát kijátszotta egymással szemben, látnunk kell, hogy a két osztály az államhatalmi rendszeren belül nem volt egyensúlyi helyzetben: az állam végül is a nemesi osztály érdekét szolgálta, még ha igazgatását burzsoá elemekre bízta, és a nemességet a politikai hatalomban való közvetlen részesedéstől megfosztotta is. Ami a francia abszolutizmus genezisét illeti, szerző hangsúlyozza, hogy azt nem előzte meg az egységes francia belső piac kialakulása: azt magát is az abszolutizmus mint a gazdaságtól viszonylag független politikai folyamat kialakulása teremtette meg. De nem is a parasztság növekvő ellenállásától megrémített nemességnek az államhatalom megerősítését és összpontosítását igénylő törekvései teremtették meg az abszolutizmust: azt a feudális anarchia leküzdésében érdekelt mind a három osztály: a nemesség, a városi polgárság és a parasztság hozta létre, anélkül, hogy az — s főleg következményei — egyik osztály akaratának is megfeleltek volna. — A referátum vitájában ELEKES LAJOS az abszolút állam jellege és funkciója közötti, a jelenleginél egyértelműbb különbségtételt igényelt: egyrészt határozottabb állásfoglalást az abszolutizmus egyensúlypolitikájában már mintegy valamely kompromisszumot, kettős hatalmat feltételező nézetekkel szemben, másrészt az abszolutizmus útja bizonyos haladó vonásainak megemlítését. Ugyanakkor felvetette a kérdést, hogy a belső piac bizonyos elemeinek meglétéről ós folyamatos fejlődéséről nem beszélhetünk-e már az abszolutizmus kialakulásával párhuzamosan is. Megfontolandónak tartotta az utalást a paraszti osztályharc nem csupán a nagy felkelésekben mutatkozó és nem egyedül azokon mérhető intenzitásának jelentőségére. — PACH ZSIGMOND PÁL hangsúlyozza, hogy a gazdasági változások bizonyos, országonként persze különböző foka nélkül nem kerülhet sor a centralizáció megindulására, majd az abszolutizmus kifejlődésére, — e vonatkozásba . ezért e kölcsönhatások érzékeltetése lenne szükséges; s rámutatott annak szükséges tisztázására, hogy az abszolutizmus a feudális államnak milyen történelmi feltételek között, milyen szakaszában jelentkező formája (aminek meghatározásában az árutermelés foka nyilván nem mellőzhető). — Végül utalt arra, hogy az alapben jelentkező ilyen változások az osztályharc jellegében és körülményeiben bekövetkező változások által új feltételeket jelentenek a politikai felépítmény fejlődésében is. — HORVÁTH MIKLÓS ugyancsak azt hangsúlyozta — a fegyvertechnika fejlődésére vonatkozó adatol« alapján —, hogy az egységes piac és a politikai centralizáció kialakulása kölcsönhatásban áll egymással. — SINKOVICS ISTVÁN hangsúlyozta, hogy nemcsak a jövedelemeloszlást, hanem a munkamegosztást is kényszerítő viszo-