Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1019 tartsák, autonómia elnyerése mellett, részvételüket az összbirodalmi piac kiaknázásában. I. Maiorescu, a román forradalmi kormány elnöke 1848 őszén a frankfurti gyűléshez benyújtott tervezete az orosz cárizmustól való védelem végett felveti a román fejedelemségek csatlakozását a Habsburg-birodalomhoz, a föderáció keretében lehetségesnek látva a román és a magyar nép együttműködését is, ha Magyarország biztosítja az erdélyi románság és szászság nemzetiségi jogait. Bár a szerző ebben a megnyilatkozásban egy meg nem valósult lehetőség igazolását látja demokratikus magyar nemzetiségi politika esetén a román és magyar forradalmi mozgalom közötti együttműködésre, a Maiorescutervezetet végső soron még sem értékeli haladónak, mert, hasonlóan az ausztroszláv törekvésekhez, a Habsburg-jogar alatt kívánta föderatív törekvéseit megvalósítani. 10. sz.: BESSENYEI GYÖRGY A Népszava vitája Ady Endréről és a modern magyar irodalomról címen az 1909-ben a Népszava hasábjain Ady költészetéről lezajlott vitát ismerteti. A Népszava írói ui. lényegében a konzervatív kritika vádjait ismételték: érthetetlennek, dekadensnek bélyegezték Ady költészetét. Az ellenvéleményt csupán Bresztovszky Ernő képviselte, aki látva Ady költészetének modernségét — polgári liberális érveléssel ugyan —, de óvta elvtársait, hogy bármilyen területen elmaradjanak a leghaladottabbtól. Emellett néhány munkás-olvasó levele hangoztatja, hogy munkás létükre igenis értik és szeretik Ady verseit. A magyarországi szociáldemokrata mozgalomnak a vitában megnyilvánuló irodalmi szemléletét a tanulmány Csizmadia Sándor példáján mutatja be: az ő költészete jellegzetes terméke volt kora konzervatív verselésének. A szocialista mondanivaló külsődleges, szervetlen elem volt verseiben, amelyeket néhány sor megváltoztatásával a Kisfaludy-Társaságban is felolvashattak volna. A tanulmány utal arra a figyelemre méltó tényre, hogy ugyanazok a konzervatív kritikusok, akik élesen támadták Adyt, dicsérő kritikákat írtak Csizmadia verseiről, s szocialista politikai szemléletét sem kifogásolták. 11. sz.: WELLMANN IMRE Bél Mátyás és a magyar tudós társaság terve 1735-ben c. tanulmánya, kapcsolódva Donáth Reginának a Magyar Tudomány 1966: 6. számában közölt tanulmányához, kifejti, hogy az ott ismertetett tervezet szerzője Germeten, a tudós társaság gondolatát a vele szoros kapcsolatban álló Bél Mátyástól vette át, aki a társaság megszervezésére tett kísérletben is jelentős szerepet játszott. 12. sz.: HORVÁTH PÁL A szocializmus viszonyai közt újjáéledő egyetemes állam- és jogtörténettudomány címen megállapítja, hogy a burzsoá jogtörtónetírásban általában ismeretlen az egyetemes állam- ós jogtörténet: ehelyett az összehasonlító jogtörténetet művelik; az összehasonlító módszer persze a marxista egyetemes jogtörténetírásban is döntő fontosságú. Az egyetemes jogtörtónetírást mint önálló tudományágat azonban a jogtudományon, illetve a történeti tudományokon belül a marxista tudomány teremtette meg. Módszertana a történeti tudományok módszertana. Törekvése nem irányul minden nemzeti jogtörténet teljességében való feltárására, hanem az egyes jogágak, jogrendszerek, jogintézmények történetét a kialakulásuk és történetileg kialakult szerepük szempontjából klasszikus országok történetiének keretei között mutatja be. A tanulmány ezek után áttekinti az egyetemes jogtörténet életrehívására tett kísérleteket a magyar jogtörténetben: kiemeli ebben Wenzel Gusztáv és Hajnik Imre úttörő szerepét. — Sz. M. MTA NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI XXII. köt. (1966) 1—4. sz.: TOLNAI GÁBOR Barokk problémák е., egy nagyobb elméleti alapvetés részét képező tanulmánya felvázolja a külföldi és hazai barokk kutatás történetét, és kísérletet tesz a barokk létrejötte társadalmi ideológiai törvényszerűségeinek megállapítására. Arra a következtetésre jut, hogy ,,. . . létrejötte azonos indítókokra megy vissza azokban az országokban, ahol az átmeneti polgári fejlődés után a feudalizmus restaurálódik, ós azokban, amelyekben a polgári társadalom továbbra is fenntartja magát, győzedelmeskedik, ... a barokk genezise az előző országokóval azonos ott is, ahol a reneszánsz nem polgári, hanem nemesi bázisra épült", mint Magyarországon is. Részletesen vizsgálja a reneszánsz válságát kifejező s a barokkot előlegező új forma és stílus, a manierizmus nemzetközi ós hazai jelentkezését, Nagyszombatot, Késmárkot és a független erdélyi fejedelemséget jelölvén meg magyarországi centrumaiként. — VARGA JÓZSEF Ady képzőművészeti érdeklődése címen Ady alkalmi, ösztönszerű, de így is lényeges összefüggéseket feltáró képzőművészeti érdeklődését, ennek forrásait, költői lecsapódásait ismerteti. A századelő francia és magyar képzőművészeivel a művészet szubjektivizálódása, modernsége, közéleti ihletettsége, társadalmi elkötelezettsége köti össze Adyt. Ő maga különösen Gauginért, Rodinórt és Rippl Rónaiért rajongott, de