Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1018 FOLYÓIRATSZEMLE 1018 A földművelésre való áttérése különböző szakaszokban a XI. század közepe táján fejeződhetett be. — ERDŐS KÁROLY Kárcli vagy Kárclyi Gáspár? c. cikkében a bibliafordító sajátkezű aláírása alapján a Károli alak mellett foglal állást. — MIKESY SÁNDOR Fáró c. közleményében a Fáró család- és helyneveket, valamint a fáró kártyajátékot a cigányokra, az „egyiptomi" név után ruházott fáraó köznévből vezeti le. A Fáró vezetéknevek azonban aligha cigány etnikumot takarnak, minthogy viselőik eredetileg adófizető jobbágyokként lépnek föl az 1522-i adójegyzékben a Cigány nevű jobbágyokhoz hasonlóan. 4. sz.: KÁZMÉR MIKLÓS Helynévazonositásck egy új forrás adataival c. közleményében a zalai határnévanyagot tartalmazó Zala megye földrajzi nevei c. kiadvány segítségével nyolc, jórészt csak Csánkiban, ill. XVI. századi levéltári forrásokban előforduló -falva > -fa típusú helységnevet lokalizál. — KÓSA LÁSZLÓ Adatok a -fa, -fala, -falva utótagú helynevek történetéhez c. cikkében megállapítja, hogy a csallóközi, nyugat-dunántúli, a baranyai -fa utótagú helynevek esetében a -falva > -fa változást a történeti adatok meggyőzően bizonyítják, viszont a magyar nyelvterület más részein szórványosan előforduló -fa utótag alakoknak általában más a magyarázatuk. A néhány kivétel kutatásának fontosságára külön felhívja a figyelmet. — MIKESY SÁNDOR Egy hajdani foglalkozás tulajdonnévi emléke c. cikkében a Sölét család-, a Sölétormos hely- és a salétrom köznevet egyaránt a salétromfőzéssel hozza kapcsolatba, a Főző vezetékneveket pedig a Salétromfőző megrövidülésének tartja. — SZABÓ T. ATTILA két 1594. évi szilágysomlyói összeírás szótörténeti adalékait közli (I. — II. rész az 1., 2. számban). — tí. B. MAGYAR NYELVŐR. LXXXIX. évf. (1965) 4. sz.: KOMLÓS ALADÁR A polgár szó jelentéstörténetéhez c. szómagyarázatában kifejti, hogy a polgár szó a feudalizmus idején a nemesség alatt álló rangtalan személyt jelentette. 1848 után emelkedik a szó ázsiója, már valamiféle, bár nem túlságosan magas rangot jelent. A századvégi paraszt szemében már társadalmi felértékelés a polgár titulus. A polgárság differenciálódásával a szó értelme is megoszlik. A büszke „polgár" szó a proletár fölött álló városi lakost, a „pógár" jómódú, a „bugris" pedig műveletlen parasztot és városi kispolgárt kezd jelenteni. — MOLNÁR JÓZSEF Orsós hintó —• orsós fclyosó c. szómagyarázatában gazdag irodalmi, történelmi és művészettörténeti anyagon az orsós hintó, ill. folyosó értelmét és alakját tisztázza. Az orsós hintó fedeles, ill. ekhós jármű volt, amelynek fedelét — Domanovszky Sándor magyarázatától eltérően — egy orsónak nevezett rúd tartotta. Az orsós folyosó eredetileg orsó alakúra faragott oszlopos, esetleg bábkorlátos folyosó. — B. B. MAGYAR TUDOMÁNY. X. évf. (1965) 7— 8. sz.: CASTIGLIONE LÁSZLÓ Abdallah Nirqi 1964 címen az MTA núbiai ásatásainak eredményeit ismerteti: ezek során egyrészt egy, a IV—VI. századból származó, a barbárság szintjén álló társadalomra jellemző, másrészt egy, a VI—XIV. századi, tehát az eddig elhanyagolt núbiai keresztény korszakból származó települést tártak fel, utóbbiban egy, a bizánci központjaitól az arab hódítás folytán elszakított, sajátos színezetet felvevő, a középkor során azután ki is haló keresztény kultúra építészeti és használati emlékeivel. 9. sz.: ZOLTÁN IMRE Semmelweis halálának 100 éves évfordulóján című tanulmánya a személye körüli vitás kérdéseket tisztázva, egyrészt bizonyítja Semmelweis magyarságát, másrészt hangsúlyozza, hogy bár külföldön kétségtelenül előzőleg is többen felismerték a kórtermek tisztántartásának jelentőségét a gyermekágyi láz leküzdésében, azt, hogy itt sebfertőzésről van szó (tehát a betegség jellegének felismerését illetőleg) Semmelweis elsősége kétségtelen. Halálának oka szepszis volt; egyénisége mániákusnak tartott vonásai személyiségének — felfedezése jelentőségétől csak erősített — expanzív vonásaiból erednek. — MÉREI GYULA A Habsburg-Monarchia fenntartására irányuló tervek 1848-ban c. tanulmánya hangsúlyozva a Monarchia iránti jelenkori érdeklődés megnövekedésében a mai politikai törekvéseik számára tanulságokat kereső tendenciák jelentőségét, rámutat arra, hogy ennek kapcsán gyakran föderációs tervnek minősítenek autonomista, vagy csupán decentralizációs elgondolásokat is. Ezután áttekinti a Monarchia föderalizálására 48-ban született terveket. Az osztrák demokratikus kispolgárság terve, bár köztársasággá akarta alakítani a birodalmat, a német, osztrák és magyar államterületek integritását elismerve, e területek nemzetiségeinek további elnyomását is elismerte. Az osztrák liberális burzsoázia rövid életű föderációs terveinek, a cseh liberálisoknak az 1848 májusi prágai szláv kongresszuson hirdetett ausztroszláv koncepciói, az ezzel rokon Ostrozinski-féle horvát terv kifejezésre juttatta az illető népek burzsoáziáinak hajlandóságát a Habsburg-abszolutizmussal való megalkuvásra azért, hogy meg-1