Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1015 ködő rendtársaival kritizáltatta. Későbj megpróbálkozik egy megyénkénti atiassza is: ennek csak kéziratos lapjai maradtak meg, helynóvgyűjtését pedig adóösszeírások alapján végezte. Hevenesi térképeinek alapjául mindkét esetben idegen felvételek szolgáltak, de az ezek kiegészítése során alkalmazott módszereinek úttörő jelentőségét ez nem csökkenti. 18. évf. (1966): 1. sz.: REGŐCZI EMIL Kútfők sorsa c. cikke az 1860. évi ma is érvényes felsőrendű háromszögelési hálózatunk alapjául szolgáló elsőrendű hálózat alapanyagának és az annak történetét összefoglaló, egykorú, páratlan forrásértékű leírásnak második világháborús pusztulását ismerteti. — V. K. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 69. évf. (1965) 3. sz.: VARGA IMRE Magyar nyelvű iskolaelőadások a XVII. században c. tanulmánya kiegészítésként készült a Dömötör Tekla által szerkesztett Régi Magyar Drámai Emlékek második kötetéhez, amely a XVII. századi magyar nyelvű drámairodalom emlékeit tartalmazza. Szerző vitatkozik ennek bevezetőjével, amely szerinte túlhangsúlyozza, hogy a XVII. századi magyar iskoladráma, mind a jezsuita, mind a protestáns elsősorban latin nyelvű volt és magyar nyelvű emlékei alig maradtak fenn. A szerző kiegészítésként utal a kolozsvári és a nagyszebeni unitárius kollégiumok színjátszására, amelyben az iskoladrámákat általában nemcsak latin, hanem magyar nyelven is előadták. A latin előadások didaktikai célt szolgáltak, míg a magyar nyelvű előadások iskolán kívüli közönségnek, a város polgárságának szóltak, érdekes tükreiként a korabeli erdélyi polgárság életének. — REMETE LÁSZLÓ Dienes László és a Korunk címmel a kolozsvári Korunk c. baloldali folyóirat alapítójára, a magyar kommunista mozgalom jelentős alakjára emlékezik. Tagja volt a Galilei Körnek; Szabó Ervin közvetlen elvbaráti és munkatársi köréhez tartozott; a KMP első tagjai között volt; az 1919. január 20-i letartóztatások után megalakult második központi vezetőség tagja; a Tanácsköztársaság idején a főváros népbiztosa. 1919 után emigrált és Romániában telepedett le. A húszas évek elején megszakadt kapcsolata a kommunista mozgalommal, s ezidőtájt zavaros polgári eszmék is erősen hatottak szemléletére. Élete ezen időszakának végén alapította 1926-ban a Korunk-at. A tanulmány célja azoknak a véleményeknek a cáfolata, amelyek Dienesnek a Korunkban kifejtett munkáját ós a folyóirat első évei alatt folytatott tevékenységét nem tekintik haladónak, hanem a lap baloldali fordulatának azt az időpontot tokintik, amikor a szerkesztést Gaál Gábor vette át. A tanulmány kimutatja, hogy a folyóirat bizonyos elvi hibái és fogyatékosságai ellenére is kezdettől fogva baloldali, útitárs-folyóirat volt. — TAMÁS ATTILA A magyar verses regény és a műfaj néhány sajátsága címen kiemeli, hogy a verses regény а XIX. század második fele magyar irodalmának egyik legsajátosabb műfaja. A tanulmány végigvezeti fejlődósét a műfaj első jelentős alkotásától, Arany Bolond Istókjától a század végén bekövetkezett elhalásáig. A szerző véleménye szerint a verses regény jellegzetes tükröződése volt a kapitalizálódás időszakának. Olyan állapotot fejezett ki, amelyben már érlelődtek, de még nem fejlődtek ki teljes egészében a realista regény létrejöttének előfeltételei. Érvényre juttatta azt a törekvést, hogy a kialakult kapitalizmus mindennapjait ábrázolják, ugyanakkor azonban ezeknek a mindennapoknak prózai szürkeségét költőiesítsók, romantizálják. A műfaj legértékesebb és legtipikusabb alkotásában Arany László Délibábok hőse c. művében ez a költőiesítós az elbukott forradalom hanyatló, már csak illúzióként élő, de mégis haladó eszményeinek tiszteletét fejezte ki. Ezzel szembeállítja a szerző, mint a műfaj másik jellegzetes alkotását Gyulai Pál Romhányi-ját, amely viszont már igenli a forradalom illúzióként szétfoszló eszményeivel szemben az új állapothoz alkalmazkodó „realista" magatartást és az ezt megvalósító, valójában kietlenül prózai nyárspolgári világot akarja a verses regény formáját felhasználva költőiesíteni. Az apologetikus tendencia természetesen a mű művészi értékére is hat. Ezt a tendenciát még több kisebb jelentőségű korabeli verses regényben is megmutatja a tanulmány. Befejező része a műfaj felbomlását ábrázolja, a polgári novella elemeinek gyarapodását a műfaj utolsó alkotásaiban. — HAVAS LÁSZLÓ A. Cortesius panegyricusa Mátyás és a pápaság diplomáciai érintkezésének tükrében című cikke rámutat arra, hogy Alexander Cortesius olasz humanista Mátyás ausztriai győzelmeit megóneklő panegyricusa több figyelemre méltó politikatörténeti adalékot tartalmaz. így azonosítja a vers Nova Urbs-át Bécsújhellyel: a vers ui. Bécsen kívül mégy egy ausztriai város elfoglalásával is foglalkozik. Emellett felderíti, hogy a jelentős vatikáni tisztséget betöltő Cortesius miért írt dicsőítő verset Mátyáshoz, amikor ebben az időszakban Mátyás igen rossz viszonyban volt a pápával. Kimutatja, hogy 1486-ban egy fellázadt condottiere elfoglalta az Egyházi Állam számára létfontosságú Ancona várost. Mátyás, azonnal kihasználva a pápa szorult helyzetéből 20*