Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1016 FOLYÓIRATSZEMLE adódó politikai lehetőségeket, felvette a kapcsolatot az anconaiakkal, hogy nyo­mást gyakoroljon a Vatikánra. A pápa valóban kénytelen volt meghátrálni és több jelentős engedményt tett a magyar egyház ügye ben Mátyásnak. A közeledi s egészen rövid életű volt; a vers a tanulmány szerint ennek a rövidéletű diplomáciai köze­ledésnek terméke volt. — KOVÁCS JÓZSEF Ábel Ádám amerikai évei címen a század elején élt amerikás magyar munkásköltő életének rövid vázlatát adja. Ábel Ádám az amerikai magyarság munkásmozgal­mának lapjában, az Amerikai Népszavában fejtett ki irodalmi munkásságot. — A szám ismerteti BARTA JÁNOS Madách történe­lemszemléletéről szóló tanulmányának (1965:1. sz.) megvitatását az Irodalom­történeti Társaságban. A résztvevők közül VÁRKONYI ÁGNES az 1850-es évek magyar­országi történetszemléletét, a korszak tör­ténetfilozófiai felfogását ismerteti, mint a dráma eszmei hátterét. Kiemeli, hogy eb­ben az időben hódít tért a pozitivista szí­nezetű, a művelődéstörténetet középpont­ba állító, a természettudományok kutatási módszerei iránt nagy érdeklődést tanúsító történetfelfogás. Ez ebben az időben még a 48-as forradalom demokratikus eszméi­nek befolyása alatt áll, és egyértelműen haladó szerepet játszik. Később, az 1860-as években következik be reakciós irányú fordulat a magyarországi történetfilozófiai közszellemben. — HORVÁTH KÁROLY meg­állapítja, hogy Madách korában két tör­ténetfilozófiai felfogás állt szemben egy­mással: a hegeli indítású eszme-hit és a pozitivista szellemű biológiai és környezeti determinizmus. Barta előadásával szem­ben hangoztatja azon véleményét, hogy Madách szemléletében az előbbi dominált. Madách számára a kardinális eszmék a szabadság és a nemzeti eszme voltak. Ez utóbbinak a Tragédiában közvetlenül nin­csen szerepe, viszont központi gondolata Madách egyéb munkáinak és megnyil­vánulásainak, és közvetlen indítéka magá­nak a Tragédia megírásának. — BÁRÁNYI IMRE egyetért az előadás vezérgondolatá­val, azzal a törekvéssel, hogy Madách művének történetfilozófiai szemléletét a korabeli hazai közgondolkodásból magya­rázza. Kiemeli azonban, hogy Madách a magyar liberalizmus eszmekörében élt. Az 1849 után bekövetkező ideológiai bomlás ebben a táborban hatott legerő­sebben. Madách legkövetkezetesebben jár­va végig a liberalizmus ideológiáját, mé­lyen megszenvedte a kor töiténetböleselete által értelmezett ellentéteket. Madách alapélménye a liberalizmus hegeli ihletésű romantikus eszmehitének devalválódása: így szkeptikussá"vált az eszmehittel szem­ben, de az még hat rá annyira, hogy foko­zott szkepszissel fogadja az új, romantikán túli természettudományos-pozitivista szí­nezetű történetfilozófiai koncepciókat. Az eszmehit devalválódásának átérzéséből származó fájdalom, a hegeli eszmehit deter­minizmusa módján felfogott történeti fej­lődésben való hit megingása után is keres valamely morális tartalmú, bizakodó meg­oldást. Ezt a determinista felfogással szem­ben egy bizonyos, a szabadakarat alapján álló szemlélet elfogadásával éri el. A zárt történeti fejlődés koncepciójával szem­be felfedezi a nyitott történelmi távlatot. — NAGY MIKLÓS utal arra, hogy a Tragé­diába L kevés szerep jut a Madách más műveiben megnyilvánuló nemzeti érzés­nek. Ez a hiány kétarcú: egyrészt hozzá­segítette a költőt, hogy szemlélete az egye­temes emberi felé forduljon, másrészt azonban elmélyítette pesszimizmusát, meg­fosztotta egy „fogódzótól". Összeveti a Tragédia nemzetszemléletót Arany művé­nek, a Buda halálának nemzetfelfogásával, mely szerint a nemzet sorsára nehezedő fátum a nemzeti hibákból táplálkozik. Aranyt ez a romantikus nemzeti szemlé­let — párosulva egyfajta, a népköltésben, a parasztsághoz fűződő vonzalomban gyö­keredző humanizmussal — megóvta attól a szintén romantikus tömegellenességtől és a tömeg alantasságával szembe állított nagyember kultuszától, amely Madáeh művének vezérgondolata. Kifejti, hogy Madách az 1861 — 62-es alkotmányos har­cok idején lényegesen magasabbra érté­kelte az eszmék mozgósító erejét, mint a Tragédia megírásakor. Az eredmény azt mutatja, hogy a kétely lelkiállapota össze­hasonlíthatatlanul magasabb szintű mű­vészi «teljesítményt hívott életre, mint a zavartalan nemzeti optimizmusé. — ESZE TAMÁS Ujváry Tamás versei. Katclikus hang a Rákóczi-szabadságharc költészetében c. tanulmánya (I. rész az előző számban) kéziratos verses kötetet ismertet, melyet Ujváry 1705 elején Rákóczinak ajánlott. Egy Carmen memoriale c. latin bevezető vers után a kézirat a szomolányi diadalt és Szatmár sikeres kuruc ostromát elmondó két verset tartalmaz. Thaly csak az utóbbi kettőt adta ki, de értelemzavaró hibákkal. A tanulmány újból közli a teljes szöveget, rámutatva, hogy a kézirat (s főleg a Car­men memoriale) bensőséges Mária-kultu­sza révén egyik legreprezentatívabb doku­mentuma a Rákóczi-felkelés katolikus költészetének. A vers irodalmi-szellemi hátterét felvázolva, a tanulmány behatóan elemzi a felkelésnek ezt az eddig elhanya­golt ideológiatörtént ti vonatkozását. Első­sorban a jezsuita eredetű Mária-kultusznak a kuruc oldalra való átplái.tálására, égy 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom