Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1014 FOLYÓIRATSZEMLE DUCLOS, a Francia KP PB-ának tagja a francia népfront tanulságaival, RODOLFO GHIOLDI, az Argentin KP VB-ának tagja az antiimperialista népfront latinamerikai problémáival, NEMES DEZSŐ, az MSzMP KB PB-ának tagja a népfronttól a népi demokráciáig vezető út kérdéseivel, GASTONE GENSINI, az Olasz KP KB-a mellett működő pártiskola igazgatója a kongresszus példamutató, sémamentes alkotó szellemével, FRANZ DAHLEM, A Német Szocialista Egységpárt KB-ának tagja a kommunista pártnak a többi munkáspártokkal és szervezetekkel való együttműködéséért folytatott harc fontosságának kérdésével foglalkozott. WITOLD JAROSINSKI, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB-ának titkára a háború elleni tömegharc útjairól, DOLORES IBARRURI, a Spanyol KP elnöke a spanyolországi tapasztalatokról, ENCSO SZTAJKOV, a Bolgár KP Politikai Irodájának tagja a VII. kongresszusnak a bolgár pártra gyakorolt hatásáról és Dimitrov szerepéről, VLADIMIR IVOUCKY, a Csehszlovák KP KB-ának titkára a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc szerves kapcsolatáról s végül CLAUDE LIGHTFOOD az USA KP-ja részéről a háború elleni küzdelemről beszólt. — 0. M. COMMUNICATIONS EX BIBLIOTHECA HISTÓRIÁÉ MEDICAE HUNGARICA. 36. sz. (1965): HATOS GÉZA Teleki László halálának körülményei c. cikke a Teleki halála alkalmával felvett orvosi látlelet, szemlejegyzőkönyv és kihallgatási jegyzőkönyvek, valamint a haláleset körüli emigrációs levelezés tanulmányozása alapján feltételezi, hogy Telekit esetleg meggyilkolták; nem lehetetlen egy (az emigráció részéről?) politikai bosszúból elkövetett, vagy talán a körülményeket figyelembe véve jól időzített politikai gyilkosság sem. — ZBORAI BERTALAN a magyar oltóanyagtermelés történetét ismerteti. Magyarországon Eperjesen 1711-ben alkalmazták először a himlőoltást, szélesebben azonban a XIX. század elején terjedt el immár hatósági támogatással és jó eredménnyel. Az oltóanyagot termelő intézmények részben kórházak voltak, részint, egészen a 20-as évekig, magánvállalkozások, magánlaboratóriumok. Az új szérumok, oltóanyagok készítése a 20-as évektől kezdve került állami irányítás alá. — VITA ZSIGMOND reformkori orvosi és fürdő-hirdetéseket ismertet: nemcsak orvostörténetileg, hanem általában a polgári életformák terjedése szempontjából is érdekes adatokkal. Ugyanakkor a csodák gyógyulást ígérő szemfényvesztő hirdetések előfordulása a tömegek természettudományos műveletlenségót is sejtteti. 37. sz. (1965): KÓTAY PÁL Pápai Páriz Ferenc 1672. évi drezdai útját ismerteti, rekonstruálni igyekezve Páriz naplófeljegyzései alapján az őt ott ért benyomásokat, kulturális, művészeti hatásokat. — ORMOS PÁL Imre Józsefnek, a későbbi jeles kolozsvári szemészprofeszszornak 1879 — 1909 közötti hódmezővásárhelyi tevékenységét ismerteti: harcát a városi szemkórházért, majd ennek komoly eredményei alapján a város további egészségügyi létesítményeiért. A tanulmány igen érdekes adatokat közöl a múltszázadvégi alföldi egészségügyi kultúráról, benne egy áldozatkész és művelt vidéki orvos harcának és módszereinek érdekes rajzával. — VÖRÖS LÁSZLÓ Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvoskarainak társadalomszerpléletéről és társadalmi meghatározottságáról címen először a Tanácsköztársaság bukása után azonnal meginduló kommunistaellenes hajszát ismerteti, majd a karok állásfoglalását a diákság körében a 30-as évektől kezdve fellendülő kommunista mozgalmakkal szemben. Jellegzetes az orvoskarok álláspontja a zsidóellenes intézkedésekben, valamint a nők orvoskari felvételével kapcsolatban: a legnegatívabb álláspontot a budapesti kar foglalja el; a vidéki: főleg a pécsi és szegedi egyetemek orvoskarai (melyekkel szemben a pesti orvoskar főleg kezdetben erős idegenkedést és sokszor méltánytalan megkülönböztetést is tanúsít) sokkal liberálisabbak. De merev állásfoglalásában a pesti orvoskar még a kormánnyal is szembekerül, ahol Klebelsberg — külpolitikai megfontolásokból is — bizonyos enyhébb felfogást képvisel és kényszerít rá végül a budapesti karra is. A tanulmány ismerteti a karok leplezetlen osztálypolitikáját a hallgatóság felvételében és nz arisztokratikus művelődési eszmény fenntartásában, majd ilyen magatartásuk okait elemzi. — V. K. GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA. 17. évf. (1965) 1. sz.: CSŐRE PÁL a karlsruhei Badische Landesbibliothekben őrzött magyar vonatkozású történeti térképanyag rövid megtekintése alapján írott kis cikkében rámutat arra, hogy abban olyan térképjelzetekben is található magyar ábrázolás, melyek Glasernek a gyűjteményt ismertető, 1933-ban kiadott katalógusában még nem szerepeltek. 6. sz.: AMBRUS-FALLENBÜCHL ZOLTÁN Hevenesi Gábornak, a forrásgyűjtő tevékenységéről ismert jezsuita történésznek térképszerkesztői munkásságát ismerteti : 1689-ben készült el Parvus Atlas Hungariae-ja 2600 helységnevet tartalmazó mutatójával; a már elkészült szelvényeket Hevenesi az ország különböző részein mű-