Századok – 1966

Történeti irodalom - Collotti; Enzo: A náci Németország (Ism. Ránki György) 989

989 TÖRTÉNETI IRODALOM ENZO COLLOTTI: A NÁCI NÉMETORSZÁG (Budapest, Gondolat Kiadó. 1965. 386 I.) Midőn az olvasó kezébe veszi Collotti olasz marxista történész könyvét, óhatatlanul az a gondolat merülhet fel benne, mi az oka, hogy a modern történelem egyik legérdekesebb problémájáról 1965-ben jelentettek meg először kiadóink tudományos munkát. Mindenesetre, a kezdeti választás jól sikerült. Igaz, találhatunk már a külföldi könyvpiacon Collotti munkájánál alaposabb, nagyobb jelentőségű munkákat is, Collotti igen jó áttekintéssel s marxista elemzéssel mutatja be a harmadik birodalom történetének legfontosi bb összefüggéseit, s így első ismerkedésre igen sok hasznosat nyújt a magyar olvasónak. A munka első fejezetében a nácizmus hatalomra jutásának történelmi és ideológiai előfeltételeit vizsgálva, a szerző jó áttekintést nyújt a weimari köztársaságban jelentkező reakciós ideológiai tendenciákról, Moeller van den Brucktól Spengleren át a nyiltan fasiszta Schmittig. A probléma vizsgálata azért is érdekes, mert ez nyújt alkalmat Collott.nak, hogy vitába szálljon Gerhard Ritterrel, aki igyekszik elvitatni a fasizmus születésének speciális német vonásait. Az ideológiai előkészítés vezet át a NSDAP történetéhez, fejlődésének ismertetéséhez a hut alomra jutásig. A korai, jelentéktelen, kispolgári ellenforradalmi párt, melynek első programjában a nacionalizmust és antiszemitizmust meglehetősen kevés szociális frázis egészíti ki, az első években elég lassan halad előre, jóllehet bizonyos helyi tőkés csoportok s egyes különösen agresszív revizionista körök kezdettől felkarolják. Sőt, az 1923-as sörpuccs után, a 20-as évek második felében úgy tünt, hamarosan teljesen eltűnik a német történelem színpadáról. A válság, mondhatnók, új fordulatot adott e történetnek, a súlyos szociális problémák elsősorban a kispolgárságban — de ne áltassuk magunkat: a munkásosztályban is — bázist teremtettek (a szerző adatai szerint a tagok egyharmada \olt munkás) a rendkívül erős nacionalista és szociális demagógiával fellépő, s a nagytőke mind erősebb támogatását élvező párt számára. Collotti marxista elemzése a munkáspártok helyzetéről — elsősorban a szociáldemokraták antikommunista elvakultságáról, de a kommunisták határozott antifasizmusában jelentkező szektás hibákról és a fasiszta diktatúra lehetőségeinek alábecsülóséről — a náci párt hatalomrajutásának körülményeit más oldalról mutatja be. A nemzetiszocialista állam vonásait mutatja be a harmadik fejezet. Gazdag dokumentációs anyag felhasználásával tárja fel a hatalom teljes megszervezését, a totális állam kiépítését. Meggyőzőek itt a szociáldemokrata párt súlyos politikai hibáit — a párt egyes csoportjai az abszolút legalitás és politikai semlegesség irányvonaláig jutottak el — elemző részek. A közigazgatás, a politikai és kuturális élet gleichseheltolása, a jogrendszer fasizálása, a zsidóüldözés megindítása voltak ezeknek az éveknek legfontosabb mozzanatai. Collotti sematizmustól mentesen mutatja be, miként alakult ki és szilárdult meg ezekben az években a nagytőke, a náci párt és a hadsereg szövetsége. A totális állem kiépítésének gazdasági oldalát vizsgálja a negyedik fejezet. A szerző bemutatja, hogy Hitlereknek sohasem volt semmiféle tényleges gazdasági és társadalmi elméletük; programjuk egyes gazdasági követeléseit, pl. a földbirtokra vonatkozót, már 1928-ban, másokat pedig a hatalomra jutás után elejtettek. A führerprinzip elve alapján kiépült korporativ rendszer teljesen a nagytőke szájaize szerint szervezte át a gazdasági életet. A fejezetet hasznos adatok egészítik ki a koncentrációra és a kartellekre s a gazdasági jólét háborús vágányokra terelésére vonatkozóan. Az állam szerepének elemzése azonban itt néhány nem eléggé mély megállapításra vezet, melyeket nem lehet egyszerűen a szöveg rövidségére visszavezetni. A fejezet ilyen irányú mozzanatait egyébként az amúgvis sok kívánnivalót maga után hagyó fordítás néhány súlyos hibával tetézi, pl. amikor a Reichsnährstand-ot birodalmi parasztságnak fordítja, vagy midőn a Schacht-féle Neuer Plan-ról mindig mint német New Deal-ről szól. Az SS állama címet viseli az ötödik fejezet. Itt a világtörténelemben egészen egyedülálló fajüldözés történetét dolgozza fel a szerző. Az elméleti kiinduló pontoktól az 1938-as Kristallnachton keresztül a háború alatt kialakult, milliók gyilkolására berendezett Vernichtungslagerekig. Ennek a folyamatnak másik oldalát jelentette az SS és a GESTAPO stb. történetének feldolgozása, majd az SS hatalmas modern rabszolgatartó üzemeinek bemutatása.