Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 584

608 FOLYÚ IRATSZEMLE Tamás Aladár válogatást jelentetett meg a 100% c. legális kommunista lapból, ismertetést ad a könyvről, ezzel kapcsolatban a lapról, annak fontosabb cikkeiről, a lap jelentőségéről, s egyes vonatkozásokban kiegészíti Tamás Aladár bevezetőjének szempontjait. — 0. M. MŰEMLÉKVÉDELEM. VIII. évf. (1964) 3. sz.: VOIT PÁL Művészettörténetírás és műemlékvédelem c. cikke azt vizsgálva, hogy az utóbbi évek műemléki helyreállításai milyen eredményekkel gazdagították a művészettörténeti kutatást, áttekinti a nagyobb munkálatok eredményeit. Ezekből főleg a budai Vár feltárását emeli ki, részint az ott első ízben alkalmazott modern, különböző tudományszakok módszereit és szempontjait összefogó módszerek miatt, részben azért, mert tapasztalatai bemutatták, hogy a magyar kósőgótikus és reneszánsz művészet nem a kisebb-nagyobb jelentőségű táji művészetek egymásmellettisége, hanem úgyszólván valamennyi a nagy művészeti központnak, Budának ill. a királyi székhelynek messze ható kisugárzó erejéből fakad, s bár az adott fejlődési formák által maga is formálódott, mégis függvénye a legnagyobb művészeti központnak. — E kutatások ugyanakkor világossá tették e művészet külföldről Buda felé irányuló szálait. A cikk azután néhány jelentősebb szakterület ennek kapcsán elért fontosabb eredményeit ismerteti. — A szám többi része egyes műemlékek építéstörténetét, rekonstrukcióját ismerteti: kiemelkedők közülük történeti vonatkozásaik miatt В Ait TÁL ERNŐnek az esztergomi fürdőszálloda (a reformkor híres, cukorgyárat és hajóhidat egyeránt építő műszaki polihisztora, Gramling Ignác által páratlan technikai bravúrral, a mocsaras talajon felépített) épületéről és ROZVÁNYINÉ TOMBOR iLONÁnak a zálavári vár építéstörténetéről szóló közlései (а XIII. század végén már tudunk e várról, а XV. század elején lerombolják, а XV—XVI. század fordulóján építették újjá, а XVII. század végén átépítették, azóta pedig romlás és újjáépítés követték egymást történetében). — PEREHÁZI KÁROLY Móri présházak c. cikke a híres bortermő vidék megmaradt későbarokk és klasszicista présházait mutatja be sok képpel: érdekes építészeti vetületei ezek egy hagyományosan árutermelő borvidék gazdasági fejlettségének. — V. K. TISZATÁJ. 19. évf. (1964) 8. sz.: MARKOVITS GYÖRGYI Mozgalmi harcos és költő a Horthy-korszakban címmel Pápa Józsefről, az MSzMP egyik megalapítójáról, kultúrmozgalma kiópítőjéről, a földmunkássággal való kapcsolat s a fővárosi üzemi pártsejtek megteremtőjéről közöl néhány adatot és négy verset. Pápa szerepelt a Vági-, a Szántó-, a Schillinger- és a László-pörben és összesen 6 éves börtönböntetést szenvedett. A háború alatt munkatáborba hurcolták, s ott „éhezett, azután pedig lelőtték". 9. sz.: M. PÁSZTOR JÓZSEF Szegedi költő az ellenforradalmi bíróság előtt címmel Eidus Bentián Képek az osztálytársadalomból címen a debreceni A Mi Utunk e. félillegális folyóirat 1934 júliusi számában megjelent versének szerencsésvégű irodalmi sajtópöréről számol be. A vers szerzőségét az 1919-es tevékenységéért elítélt s így szigorúbb büntetésre számítható Eidus Bentián helyett felesége vállalta; a „bűntett" végül is az 1935 decemberi kormányzói amnesztia hatálya alá esett. Maga a vers az egyik korabeli szegedi munkás faliújság szerkesztési módszerét alkalmazva, a két világ naturalista kép-ellentéteivel, a burzsoá ós a proletárasszony életének filmszerű, „vágásos" megjelenítésével lázít az uralkodó társadalmi rend ellen. 10. sz.: A Szeged felszabadulása 20. évfordulójának megünneplése jegyében öszszeállított számban SZABÓ FERENC AZ első szabad újságok nyomában címmel az Alföld déli részén a kommunista pártmunka során 1944 októberében létrejött demokratikus napilapok, főleg az orosházi Népakarat létrejöttének történelmi körülményeivel, szerkesztésével, technikai előállításával foglalkozik. — Részletesen ismerteti az orosházi lap ránk maradt négy számának anyagát. — RUSZOLY JÓZSEF A Szegedi Nemzeti Bizottság megalakulásáról címmel a Szegeden a felszabadulás után létrejött demokratikus egységfront és újtípusú hatalmi szerv történetét tárgyalja. Á Szegedi Nemzeti Bizottság létrehozásánál nem a szomszéd népek ellenállási mozgalmaiban kialakult megfelelő szervezeti formákat, hanem a nagy francia forradalom hasonnevű bizottságait és az 1918-as magyar tanácsokat tartották szem előtt. Hock Jánosra emlékezve állították a bizottság élére a kisgazdapárti alsótanyai plébánost, Balogh Istvánt. A bizottság első ülésein a törvényhatósági bizottságot helyettesítő városi tanács létrehozásával és a népbíróság felállításával foglalkozott. — OLTVAI FERENC A városigazgatás — az új élet szervezője Szegeden és környékén c. cikke a szegedi városigazgatás működésével foglalkozik. Ez közvetlenül a felszabadulás után nemcsak az autonómiából folyó szorosabb értelemben vett városigazgatást, hanem az államigazgatási, gazdasági jogkört is felölelte, és a környező községekre is kiterjedt. A Csongrád és a Csanád megyei központi