Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
A SZOCIÁLDEMOKRATA РАИТ PAKTUMA A FE.TÉEVÁRY-KOKMÍNNYAL 75 ségi pártok kormányvállalási programját a képviselőház felirata tartalmazza, s erre a király még nem válaszolt, majd határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a képviselőház tiltakozik az újabb elnapolás ellen, s megújítja június 21-i határozatát. Tisza István tiltakozott az ellen, hogy az elnapoló királyi kézirat felolvasása után a képviselőház vitát indítson Kossuth előterjesztése felett. Szerinte ilyen vitának és határozathozatalnak már nincs helye. Ezen a kérdésen — olyannyira jellemzően az egész magyar parlamentre — hosszú vita indult, a felszólalók nagyobb része azt bizonygatta, hogy a képviselőháznak joga van megvitatni a királyi elnapoló leiratot is. Legtovább ebben a kérdésben Mezőfi Vilmos ment, aki felszólalásában szintén az elnapolás törvénytelenségét hangsúlyozta, de hozzátette, hogy ennek a konzekvenciáját is le kell vonni, nevezetesen: mondja ki a képviselőház, hogy az elnapolást tudomásul nem veszi, együttmarad, és teljesíti azt a kötelességét, amiért ide küldték ennek a képviselőháznak a tagjait. Mezőfi egyben megragadta az alkalmat arra is, hogy magát és pártját szociáldemokrata pártnak tüntetve fel, rúgjon egyet a halott oroszlánba, ezzel is bizonyítandó hűségét a „nemzeti eszméket képviselő" koalíció iránt. „Ennek a kormánynak mostani magaviselete — mondotta Mezőfi — bennem mély fájdalmat és keserűséget ébreszt, mert ez a kormány azt a tiszta lobogót, a szociáldemokrácia piros lobogóját meggyalázta, megalázta és fel akarta használni az általános szavazati jog jelszavát kiadva a maga önző céljaira. Én a szociáldemokraták nevében tiltakozom ez ellen a frivol, önző eljárás ellen." Fejérváry és a kormány tagjai, majd nem sokkal később Tisza és pártjának tagjai elhagyták az üléstermet. Néhány felszólalás után az együttmaradt többség megszavazta Kossuth Ferenc előterjesztését, elvetve egyben a Mezőfi és Achim aláírásával beterjesztett javaslatot. A képviselőháznak a koalíciós pártokhoz tartozó képviselői tehát — gyáván, de egyben számitóan is, a közeli kormányrajutás reményében — tudomásul vették az alkotmányos szokások megsértését, s megnyugodva léptek ki az időközben elnéptelenedett parlament előtti térre. Szeptember 15-én — a szociáldemokrata párt rendkívüli kongresszusa határozatának megfelelően — az ország más helységében nem volt sztrájk vagy felvonulás. Kivétel volt a pécsi bányászok munkabeszüntetése, akik — mintegy háromezren — megtagadták szeptember 15-én a munkát, s nagy várakozással lestek a fővárosból érkező híreket a munkásság „forradalmáról". A független szocialisták szeptember 15-én néhány községben rendeztek felvonulást az általános választói jog követelésével. Közülük kiemelkedett a dobozi független szocialisták tüntető felvonulása. Mintegy 300 független szocialista földmunkás zászlókkal, „Éljen az általános választói jog!" feliratú táblákkal, zenével, énekszóval végigvonult a község főutcáján. A korabeli tudósító szerint „hat szál csendőr hű ebként kísérte a tüntető csoportot".10 2 A szeptember 15-i sztrájkban és a tüntetésben való részvételük miatt sok munkást ért zaklatás a munkahelyén. A Budapest Gőzmalomban, az egyik bútorgyárban, több asztalosüzemben, fuvarozó vállalkozónál a munkások egy részét emiatt el is bocsátották. A retorziók nem öltöttek tömeges méreteket, 102 Lásd: Népszava, 1905. szept. 16. Tüntetés és sztrájk. (Tőke és munka rov.), ill. Szooiálizmus, 1905. szept. 24. A dobozi független szocialisták (Hírek rov.).
