Századok – 1965
Tanulmányok - Mérei Gyula: A nyugat-európai tőkés integrációs törekvések politikai és gazdasági háttere 721
726 MÉREI GYULA majd visszaszerezhetik a keleti területeket."1 6 Stranner művének egy másik helyén akaratlanul is fényt derít arra, miért is tartja oly lényegesnek Albonetti -vei egybehangzóan — a már említett okon túlmenően — az Egyesült Államok rendfenntartó szerepét. ,,A háború utáni fejlődés mutatja, hogy Franciaország és Nagybritannia, Európa egyedüli két »nagyja«, nincs többé abban a helyzetben, hogy a nyugati befolyást fenntarthassa Közép-Keleten és Ázsiában az Egyesült Államok közreműködése nélkül. Mely európai állam állíthatja ezek után, hogy független külpolitikát folytathat?"1 7 — kérdi. ,,1947-ben a Szovjetunió uralmának kiterjesztését Kelet-Európa országaira csaknem befejezte" és ,,. . .Kelet küldetéstudattal áthatott lendülettel véghezvitt erősödő politikai terjeszkedését hatalmi eszközökkel folytatja Európa felé",1 8 fenyegeti Nyugat-Európa „szabad, demokratikus" országait. , „Nyomás és nyílt fenyegetések Görögország, Törökország és még egyéb középkeleti országok, főleg Irán vonatkozásában. A kommunista propaganda és a nemzeti kommunista pártok működése —, amelynek a gazdasági újjáépítés nehézségei és az akkori politikai és szociális bizonytalanság is kedvezett - szovjet ellenőrzés alatt egyidejűleg megerősödött"1 9 — fejtegeti Albonetti. Mayne előadja, hogy az 1943 óta lappangó görög polgárháborút 1946 végén lángralobban- | totta a Vafiadesz tábornok által vezetett és a kommunista szomszéd államok , által támogatott offenzíva. Erre válaszként hirdette meg — írja — Truman híres doktrínáját, amelyben megígérte, hogy a „fegyveres agresszióval vagy felforgatási kísérletekkel szemben kifejtett ellenállást" az Egyesült Államok támogatja, ami meg is történt abban a formában, hogy Görög- és Törökország 400 millió dollár „pénzügyi" segélyt kapott.20 „Gyakorlati eredményében a Truman-elv a Görög- és Törökországnak nyújtott gazdasági és katonai segítséggel támogatta ezeket — a kommunizmus által — belülről, kívülről fenyegetett országokat és megjavította gazdasági és politikai viszonyaikat, amely országok termékeny talajul szolgáltak a kommunista propaganda számára"21 — állapítja meg Albonetti is. Az 1948 februári csehszlovákiai proletár forradalom eseményei, a berlini négyhatalmi parancsnokság bezárása 1948, július 1-én, a koreai háború, a szuezi válság megannyi további tény az integrációs politika híveinek szemében, amelyeket mint egyedüli és kizárólagos okokat előtérbe állítva látják igazoltnak az Európa-mozgalmat, a nyugat-európai tőkés államok ún. nemzetekfölötti összefogását.2 2 Közelebbről szemügyre véve a könyvek már idézett és más, hasonló értelmű helyeit, úgy tűnik, hogy az érvelés mögött más is meghúzódik, mint amit előtérbe állítanak. Érvelésükben ugyanis kettős fenyegetésről írnak és ez: „Szovjetoroszország szomszédsága és a kommunista pártok részéről jövő fenyer getés, amely pártok megkísérelték belülről megdönteni az ingadozó európai kormányokat."2 3 Albonetti a nyugat-európai tőkés államok politikai együttműködésének szükségességét azzal indokolja, „hogy jobban tudjanak szembeszállni a szovjet gazdasági és politikai fejlődéssel, és hogy befolyásukat meg 16 Stranner : i. m. 69. 1. 17 Uo. 66. 1. 18 Az idézetek a szöveg sorrendjében Albonetti: i. m. 33. és IX. lapjain találhatók meg. 19 Uo. 20 Mayne: i. m. 62 — 63. 1. 21 Albonetti: i. m. 37. 1. 22 U(\. 19., 38., 39., 85., 90., 235. 1. 23 Uo. 86. 1. ,
