Századok – 1965
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII–XVIII. század fordulóján 679
A H ABSBURG-ABSZOLUTIZMUS ÉS A JOBBÁGYSÁG 709 letekkel, amelyek előtt rejtve maradtak mozgásuk törvényei. Hollandiában például legkevésbé virágzott ez a theoria-irodalom, mégis ennek az országnak gazdasági élete szolgált példájául leginkább a XVII. század folyamán a vagyonosodra akaró országoknak, sőt még Angliának is. Az abszolút állam gazdaságpolitikáját tehát csupán az elméletek alapján aligha ismerhetjük meg. Számolnunk kell e gazdaságpolitika olyan aktív tényezőivel, mint a különböző nemesi és polgári vállalkozók csoportjai, vagy az állam támogatottjaival szembeszegülő, különböző kommerciális érdekektől hajtott társadalmi rétegek. A Habsburg-udvarban a kameralisták tudatosították azt a felfogást, hogy az államok meggazdagodásának legcélravezetőbb módja a kereskedelem, Becher, Schröder, Hörnigh olyan gazdaságpolitikát szorgalmaz, amelyen már a fejlettebb merkantilizmus vonásai ismerhetők fel, de erős merkantil tendenciák ütköznek ki a Habsburgok magyarországi berendezkedésével foglalkozó Fra Angelo Gabrielis: „BGoverno" c. művéből is. A hollandiai tapasztalatait kamatoztató Becher szervezte manufaktúrák s az Angliában tanult Schröder által sürgetett állami kereskedelem mögött azonban még nem áll erős polgári osztály. Az ipari fejlődés, bár az osztrák örökös tartományokban és Csehországban előrelendülőben van, az állam igényeinek kielégítésére, a kameralisták terveinek tartós megvalósítására elégtelen. A kameralisták kísérleteinek az udvari arisztokrácia, amely addig is az állami monopóliumok legfőbb haszonélvezője volt, lesz sikeres és mohó élősdije. Becher manufaktúráinak hasznát az udvari kamara rohamosan gyarapodó elnöke, Zinzendorf s a hozzá kapcsolódó kereskedelmi társaság, az Orientalische Compagnie arisztokrata tagjai fölözik le. Schröder lűába fejti ki, hogy a kereskedelem minden haszna az államot kell hogy megillesse. A kereskedelmet az állam nevében a hivatalnok-nemességből, egyházi főurakból, az államirányítás és a hadsereg kulcspozícióit kézbentartó arisztokratákból álló klikkek sajátítják ki. Az állam érdekeit a kereskedőosztálytól félti Schröder, de elmélete visszájára fordul, mert e féltés örve alatt az udvari arisztokrácia a kincstár rovására gyarapodik.63 A Habsburg-állam Magyarországon érvényesülő gazdaságpolitikai tendenciáiról tehát nem lehetséges csupán a kameralisták elméleti elgondolásaiból képet alkotni. A tervek a gyakorlatban mutatkozó bajok megoldására születtek, s az elvek alig, vagy torz, leegyszerűsített formában érvényesültek, s nem-63 Jó összefoglalását adja a merkantil elméleteknek: Mráz Vera: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája. Sz. 1953, 557 — 561. 1. A merkantilizmusról az utóbbi évek gazdaságtörténeti irodalmában széleskörű vita bontakozott ki, amelynek középpontjában ez elméleti elgondolások és a valóságban fellelhető tendenciák egymáshoz vpló viszonya áll. A vitát E. Heckscher művének új kiadása váltotta ki (Mercantilism, London. 1955). Csak e legfontosabbak: Ch. Wilson: „Mercantilism": some Vicissitudes of an Idea. EHR 1957, 181 —188. 1. — В. E. Supple: Currency and Commerce in the Early Seventeenth Certury. Uo. 239 — 255. 1.; D. G. Coleman: Eli Heckscher and the Idep of Mercantilism. The Scandinavian Economic History Review. 1957. 3 — 25. 1.; A. W. Coats: Defense of Heekscher and the Idea of Mercantilism. Uo. 1957. 173 —187. 1. idézi H. Kellenbenz: Eine neue skandinavische Zeitschrift für Wirtschaftsgeschichte. Vierteljahrschrift für Social- und Wirtschaftsgeschichte, 1960.272 — 273.1. — A Habsburg-udvar kameralistáira: //. Srbik: i. m. 184. és köv. 1.; Schröder felfogását idézi: L. Sommer: i. m. II. köt. 95 — 96. 1.; u. a. 72., 86. 1.; F. Pfibram: Die niederösterreichischen Stände und die Krone in der Zeit Kaiser Leopold I. MIÖG XIV. Bd. 605, 610-611. 1. — H. Hassinger: Becher Johann Joachim. 1635 — 1686. Wien, 1951. Az abszolutizmus kérdéséről rendezett vitaülésen Molnár Erik és Pach Zsigmond Pál azt hangsúlyozta, hogy az abszolutizmus gazdasági alapjait a feudáUs termelési viszonyokban kell keresni, s a kameralisták működésének csődje vagy csak átvereti sikere is ezt erősíti meg. 3*
