Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT PAKTUMA A FEJÉRVÁRY-KORMÁjSTSTYAL 39 politikának és e politika eredményeinek vizsgálata adja meg. Ez a vizsgálat további munkánk egyik legfontosabb feladata. A titkos paktumot tehát — anélkül, hogy ezt írásban rögzítették volna — megkötötték. Két további kérdést kellett azonban még megoldani, mielőtt ez a nagyhorderejű politikai fordulat nyilvánosságra kerülhetett és hatni kezdett volna. Egyrészt, Kristóffynak meg kellett szereznie a király hozzájárulását a tervezett manőverhez, másrészt, a sajtóban, főként a szociáldemokrata sajtóban, megfelelően elő kellett készíteni az új politikai irányzat publikálását.8 Ami az első feladatot illeti, Kristóffy memorandumot intézett a királyhoz , amelyben kifejtette, hogy a,,nemzeti ellenállás" révén a magyar ,,történelmi osztályok" nagy része szemben áll a koronával, s a királynak, hatalma fenntartása érdekében, új társadalmi osztályok és rétegek támogatását kell megnyernie. Olyan eszközre van ehhez szükség, írta Kristóffy, amely alkalmas a „történelmi osztályok" ellenállásának megtörésére s egyben a dinasztia hatalmi törekvései számára új és stabil alapot is teremt. Ez az eszköz az általános titkos választói jog. Az általános választói jog — fejtegette Kristóffy — kiszorítaná a parlamentből a koronával szemben álló osztályokat, s olyan új összetételű parlamentet teremtene, amely „a katonai és közjogi kérdésekre ügyet sem vetve, hosszú időre szóló berendezkedés mellett, kizárólag a maga szociális feladatainak megoldásával foglalkoznék". Az általános választói jog révén a korona új szövetségesekre tenne szert — folytatta Kristóffy —, akik örökre hálásak lennének a koronának azért, hogy politikai jogokhoz juttatta őket. A szocialisták — mert elsősorban őket, a mögöttük álló tömegeket érintené a reform — a parlamentbe jutva sokat veszítenének forradalmiságukból: ,,a legjogosultabb politikai törekvés is forradalmi eszközökhöz nyúl, ha erőnek erejével kirekesztik a parlamentből, míg ellenben a legforradalmibb törekvés is törvényes fegyverekkel él, ha a parlament kapui megnyíltak előtte". S itt Kristóffy külföldi példákra, az angol, francia, a német szociáldemokrácia békés parlamenti küzdelmeire utalt, Bernsteint és Millerand-t idézte, s Bebel híres „honvédő" nyilatkozatát. Az általános választói jog az adott válság gyors felszámolását is elősegítené: amint ez a program valamely hivatalos formában elhangzik a parlamentben, ,,megmozdítaná a holtpontra jutott politikai helyzetet", választóvízként hatna a politikai pártokra: a közjogi alapon álló pártok átformálódnának, kialakulna egy nagy konzervatív s vele szemben egy haladó párt, amelyek nem a 67 és 48 harcát folytatnák, hanem új, társadalmi küzdelmek korszakát nyitnák meg. Ezzel automatikusan lekerülnének a napirendről a katonai kérdések elleni állásfoglalások is; a hadsereg fejlesztését még a szocialisták sem elleneznék különösebben, mint ezt a külföldi példák is bizonyítják. Kristóffy a továbbiakban emlékeztet arra, hogy „a szociális elégedetlenségnek s a kitörésre váró forrongásnak" az általános választói jog bevezetése 8 Ami a tárgyalások kezdetét illeti, feltételezhető, hogy azok már július elején megindultak, nem sokkal azután, hogy a koalíció visszautasította Fejérváry felszólítását a kormányalakítást illetően. Kristóffy emlékirataiban elmondja, hogy Rudnay Béla, a budapesti rendőrfőkapitány jelentést tett neki arról, hogy egy szocialista küldöttség akarja őt felkeresni, a pécsi munkásokon esett sérelmeket kívánja felpanaszolni s egyben az általános választói jogot is követelni szándékozza. „Ebben a zivataros időben nem ártana valami mézes madzagot a szájukon keresztül húzni" — tanácsolta Rudnay (186. 1.). Ez után kerülhetett sor a tárgyalásokra Garamival és Goldnerrel, majd a királyhoz intézett manifesztum felterjesztésére. A memorandum július közepén, nem korábban, mint 12-e kerülhetett a király elé; Fejérváry vitte magával az Ischlben nyaraló Ferenc Józsefhez.
