Századok – 1965
Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399
402 BART A ISTVÁN említett „előbeszéd" formájában. Hogy Kossuth először a főrendekről, a főrendi tábla vitáiról akart könyvet írni, az könnyen megmagyarázható, s meg is magyarázza maga Kossuth az előbeszéd végén. Az országos ülésekről nyomtatott napló készült, január-februárban még úgy látszott, hogy a kerületi üléseknek is lesz kézzel sokszorosított, előfizethető naplójuk, a főrendeknél viszont nem volt napló, tanácskozásaik jobbára latin nyelven folytak, s Kossuth joggal számított arra, hogy a közönség érdeklődéssel fogadja majd a számára legkevésbé hozzáférhető tárgyalások ismertetését. Az országgyűlésen azonban februártól kezdve a vallásügy vitái nyomultak az előtérbe, átmenetileg háttérbe szorítva az úrbéri kérdés párhuzamosan folyó vitáit is; olyan tárgy volt ez, amely évszázados sebek, sérelmek felszaggatásával járt, s ennek megfelelően mindkét táborban óriási érdeklődést keltett. Nem tudni pontosan, hogy Kossuth mikor határozta el magát terve megváltoztatására, akkor-e, amikor a viták még folytak, vagy a július 13-i drámai fordulat után, amikor az alsó tábla Kölcsey fogalmazta ünnepélyes deklarációjával valósággal nemzeti ellenállást hirdetett a kormány valláspolitikájával szemben.10 Valószínű, hogv az elhatározás e fordulat után született meg, s Kossuth könyve — talán az ellenzéki vezetők intenciójára — ezt az ellenállást lett volna hivatva igazolni és támogatni. A készülő mű átalakítása nem került nagy fáradságba. A vallásügyi vita jórésze a felső táblán zajlott le, anyaga készen volt a főrendekről tervezett .munkához is, s ezt nem volt nehéz kiegészíteni a korábbi vallásügyi törvényhozás történetével és az országgyűlési tárgyalások számára különben is összegyűjtött protestáns sérelmekkel. A bevezetőt a főrendekről készülő munkából valószínűleg változtatás nélkül átvette Kossuth. Ezt az „előbeszédet" ugyanis valószínűleg már akkor megírta, amikor még úgy képzelte, hogy a főrendekről szóló munka lesz a tervezett országgyűlési sorozat első darabja. Az egész sorozat bevezetőjének szánta tehát, s nem látszik indokoltnak, hogy változtatott volna rajta, amikor elhatározta, hogy egy másik kötettel kezdi a sorozatot. Fentebb idézett nyilatkozatában Kossuth félreérthetetlenül megmondja, hogy a vallásügyi munkát egv az országgyűlésről általában írt bevezetéssel kezdi, s az elmondottak alapján nines okunk kételkedni abban, hogv a most feltalált „előbeszéd" azonos ezzel a bevezetéssel. Más források is bizonyítják, az említetteken kívül azt, hogy Kossuth már az 1833. év első felében erősen dolgozott a tervbevett munkán. Reviczky kancellár április 17-én Metternichnek írva közölte, hogv Orosz külföldön akar egy munkát megjelentetni, s hogv Kossuth is ír hasonló munkát és ugyancsak külföldön akarja kinyomattatni.11 Szeptember 1-i Wesselényihez írt levelében pedig úgy beszél már Kossuth a kéziratról, mint kész műről: „Az én kéziratom is, mellyet éjjeli nyugalmam kevés óráiból lopván egy kis időt, közel 40 ívre növesztettem, szekrényemben hever, s ha csak magam ki nem nyomtattatom, örökre kéziratban marad."12 Nem sokkal később pedig Reviczky már arról tudósítja Metternichet, hogy Kossuth németországi próbálkozásai 10 Ld. Országgyűlési Tudósítások I. köt. 545. kk. 1. 11 Arról ír a kancellár, hogy Orosz „Kritik des Geistes des ungarischen Reichstages 1833" c. munkáját Lipcsében akarja megjelentetni, majd hozzáteszi: „Auch sein Mitarbeiter in der geschriebenen Reichstagszeitung Ludwig Kossuth, ein berüchtigter, bösgesinnter Advokat, gedenket daselbst ein ähnliches Werk in ungarischer Sprache zum Druck zu fördern." Kérte Metternichet, hogy mivel Hartleben pesti könyvkereskedő éppen Lipcsébe utazik, tegyen intézkedéseket, nehogy magával vigve és kinyomassa a kéziratokat. (OL, Kane. ein. 1833 : 336. sz.) 12 Történelmi Tár, 1902. 165. kk. 1.
