Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

296 FOLYÓIRATSZEMLE val lehetségessé vált bérmunkával való belterjes művelését ill. — s elsősorban — a törpebirtokosság kibontakozott paprikatermesztését, mely később (felhasználva a paprika iránt a XIX. században, élelmiszerek tartósítására is alkalmas volta folytán, egyre erősebb kèresletet, s az 1849 után állami monopóliummá tétetvén hanyatlásnak induló dohánytermesztés termelési tapasztalatait és hagyományait) Szeged és Kaloesa környékén hatalmasra növekedett. A cikk ismerteti a termelésnek a világgazdasági konjunktúrának erősen kitett, ingadozó fejlődósét, majd 1924 után, állami beavatkozás melletti viszonylagos fellendülését. A nagyüzemi gazdálkodással együttjáró magas színvonalú agrotechnika napjainkban az 50-es évek elejének agrárpolitikai hibái folytán erősen hanyatlott paprikatermelés új fellendülését idézte elő. — V. K. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. LXVTII. évf. (1964) 2. sz. : KÉPES GÉZA A magyar ősköltészet nyomairól c. tanulmányának első részében (megjelent az ITK. 1964: 1. számában) azt bizonyítja, hogy az obi-ugor mondák és ősi énekek szövegének java részét úgy kell tekintenünk, mint ami nyelvi, tartalmi és formai tekintetben egyaránt műveltségünk, közelebbről ősi költészetünk alapja és igen jelentős felmutatható forrása. Szerző annak a tételnek kifejtése során, hogy a magyar lovas-kultúra előzményei már az ugor korban kialakultak, közli egy vogul lóáldozati ének magyar szövegét (Reguly Antal jegyezte fel), melyet a hasonló helyzetben mondott magyar ének megfelelőjének tart. Az e számban közölt második részben a tanulmány az ugor ós előmagyar lovas nomád élet természetét mongol eredetű szövegekkel világítja meg, végül a honfoglalás körüli századok költészetét eleveníti meg ótürk szövegek analógiája útján (orchoni feliratok). A nomád hagyományok nyomai a névtelen jegyző Gestájában is, többi krónikánkban is kimutathatók. — FRIED ISTVÁN Jegyzetek a Zalán futásához c. tanulmánya megállapítja, hogy Vörösmarty eposzában jelenének, környezetének szinte valamennyi problémáját összesűríti; ezen belül a központi gondolat a „tehetetlen kor" és a „régi dicsőség" szembeállítása : Vörösmarty ugyanakkor saját útkeresését, válságérzését is megénekelte. Mindezzel nemcsak a nemzeti érzést tolmácsoló mítoszt hoz létre, de a nagy magyar romantika megteremtésével a magyar irodalmat ideológiai és terminológiai szempontból bekapcsolja a világirodalomba. — VITA ZSIGMOND Egy Kölcsey vers útja és változatai c. közleményében a Rebellis vers e. Kölcseyversnek — lényeges átalakulás után történő — közösségi dallá alakulását mutatja be. — SPIRA GYÖRGY Petőfi sajtóesküdtszéki tagságáról c. cikke beszámol az 1848 folyamán három ízben újjáalakult bizottság személyi összetételéről, Petőfi kétszeri —• ám nem szándékosnak bizonyuló — mellőztetéséről, s végül a testület megürült helyeinek egyikére történt kijelöléséről. — POSZLER GYÖRGY A fiatal irodalomtörténészek Iroodálomtudományi Társaságának működése (1933—1936) c. cikke a kor fiatal tudósgenerációjának legjobbjait magába foglaló, Szerb Antal, Kerecsényi Dezső és Halász Gábor vezetése alatt működő társaságnak a hivatalos irodalomtudományénál modernebb elveit, célkitűzéseit és rövid működését — vitaestek, felolvasások rendezése — ismerteti, közölve Szerb Antal egy beszámoló jellegű pohárköszöntőjét is. — ZSINDELY ENDRE Batsányi János levelei Johann Georg Müllerhez с. közleménye a költőnek Müller schaffhauseni professzorhoz intézett nyolc, részben terjedelmes levelét közli a schaffhauseni városi könyvtárból. A levelezés Batsányi egyéniségére, párizsi életére ós barátaira, írói munkásságának eddig ismeretlen alkotására (Der Kampf) vet fényt. — W. É. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. XIX. évf< (1964) 4. sz. : CSIZMADIA ANDOR Egy 200 év előtti országgyűlés évfordulójára. A „Kollár contra Status et Ordines" c. tanulmánya Kollár Ádám Ferencnek az 1764 — 65. évi országgyűlés alkalmából megjelent, De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra Apostolicorum Regum Ungariae c. művét, s a mű által a rendek oldalán kiváltott viharokat ismerteti. Megállapítja, hogy Kollár e művével, mint többi munkáival is, az abszolút monarchia ideológiai törekvéseinek a gyakorlatba való átvitelét kívánta előmozdítani. Kollár munkásságának jellegét — jelentős kultúrpolitikai és jogtörténetírói érdemei mellett — a Habsburg-abszolutizmus ellentmondásai határozzák meg. — W. É. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE. VIII. évf. (1964) 2. sz. : MOLNÁR LÁSZLÓ A századeleji magyarországi reformizmus ideológiai arculatához c. tanulmánya első részében az SzDP reformista vezetőinek filozófiai felfogását, történetszemléletét vázolja a századfordulótól az 1918—19-i forradalmakig terjedő időszakban. A magyarországi reformizmus uralkodó vonása a modern materialista világnézet, a dialektikus materializmus tagadása s ugyanakkor a történelmi materializmus bizo-