Századok – 1965

A történelemoktatás kérdései - Szabolcs Ottó: Az általános és középiskolai történettanítás egysége 240

244 SZABOLCS OTTÓ: A TÖRTÉNETTANÍTÁS EGYSÉGE Úgy gondolom, a két feladatrendszer további összehasonlítása e helyütt nem szükséges. Ha a két iskolatípus egyes osztályainak követelményrendszerét hasonlítjuk össze, akkor azt tapasztaljuk, hogy a követelmények három rétegre bomlanak. Az első rétegbe tartoznak azok a követelmények, amelyeket esak az általános iskolában, a másodikba azok, amelyek mindkét iskolatípusban — csak más-más fokon,— a harmadikba azok, amelyek csak a gimnáziumban szerepelnek. A követelményrendszer alapját a második csoport képezi. Ezek azok az alapvető történelmi általánosítások, amelyeknek ismerete már az általános iskolában is nélkülözhetetlen, de sokrétűbb összetevőit csak a középiskolai korú tanulókkal tudjuk megértetni. Ilyen pl. az osztálytársadalom és az állam, a magántulajdon és a kizsákmányolás, a társadalmi fejlődés fogalma, hogy csak néhányat említsek az általános iskola 6. osztálya és a gimnázium 1. osztálya követelményrendszerének összehasonlításából. Amint említettem, vannak olyan körülmények, amelyek csak az általános iskolában szerepelnek. Pl. az általános iskolában kell megismerniök az időszámítást, s megszerezni általában az időben való eligazodás jártasságát, s megérteni az időnek a történelemben betöltött szerepét. Hasonlóan már az általános iskolában meg kell érteni általában a földrajzi környezet szerepét a történelemben. A követelményrendszer harmadik csoportját képezik azok a fogalmak, törvényszerűségek, amelyek csak a gimnáziumban fordulnak elő. Már az első osztályban meg kell érteni a tanulóknak a termelőerők és a termelési viszonyok közötti alapvető összefüggést, nemcsak konkréten az ókori történelmen, hanem általános történelmi törvényszerűségeken is, vagy pl. különbséget kell tudni tenni a rabszolgatartó társadalom különböző fejlődési fokai között, s meg kell értenie egy társadalmi forma fejlődósének különböző fázisait, keletkezésének és hanyatlása okának általános törvényszerűségeit. Ha az itt elmondottakra ismét a linearitás ós a koneentricitás fogalmát használjuk, akkor ismét a koneentricitás és a linearitás egységével találkozunk. Hiszen a lényegében koncentrikusan felépülő tantervben a követelményrendszer három rétegből áll. Két teljesen lineáris rétegből, a csak általános és csak középiskolában előforduló követelményekből, ós egy, a követelményrendszer szempontjából a gerincet alkotó vegyes rétegből, ahol lényegében ugyanazok a követelmények kétszer, két színvonalon szerepelnek. A feladat ós a követelményrendszer tehát a két iskolatípusban harmonikus egységet alkot. A követelményrendszer nem más, mint az azonos tartalmú, de különböző minőségű feladatok megvalósításának munkamegosztása a két iskolatípus között oly módon, hogy egy részét már az általános iskolában, más részét a két iskolatípusban közösen, ismét más részét a gimnáziumban kell realizálni. Ebben a tudatos és tervszerű munkamegosztásban — amelynek mércéjéül a tanulók életkori sajátosságai szolgálnak — rejlik a tanterv didaktikai egysége. Erre a didaktikai egységre épül fel azután a tananyag, a tankönyvek szerves egymásraépülésének egysége. Az iskolai történettanítás egyes iskolatípusok közötti kapcsolatát vizsgálva végezetül nagyon röviden a módszertani, metodikai egységről szeretnék szólni. Mind az általános, mind a középiskolai tanterv feladatrendszere előírja a fő rendszertani irányultságot. Nézzük először az általános iskolai tantervet: ,,Az általános iskolai történettanítás az előtte álló oktatási-nevelési-képzési feladatokat a tanulók életkorával összhangban álló pedagógiai gyakorlattal valósítja meg. Ennek érdekében az általános iskolai történettanítás didaktikai jellegét mindvégig, de differenciáltan, az olvasmányos (eseményes, elbeszélő, leíró, szemléltető, érzelmet ós értelmet megragadó és aktivizáló) előadásmód határozza meg." Hogyan határozza meg a gimnáziumi tanterv a történettanítás fő módszertani irányát? „Az oktatási-nevelési és képzési feladatokat a középiskolás tanulók életkorával összhangban álló pedagógiai eszközökkel valósítja meg. Az általános iskolai olvasmányos előadásmódról fokozatosan térjen át a történelmi korok valóságát sokrétűen megelevenítő, a történelmi forrásokat elemző, s a magasabb szintű általánosításokig eljutó módszerek alkalmazására." Úgy gondolom, a módszerek egymásraépülése annyira kézenfekvő, a két tanterv feladatrendszerében megjelölt, hogy további magyarázata felesleges. Az is nyilvánvaló, hogy a fő módszertani irányultság hogyan következik a tantárgy koncentrikus felépítéséből, szemléleti, logikai, didaktikai egységéből. Éppen a szemléleti, a logikai, és didaktikai, módszertani egység elválaszthatatlan kapcsolata, szoros kölcsönhatása biztosítja az iskolai történettanítás teljes egységét az új általános és középiskolai tantervben.