Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
BAJCSY-ZSILINSZKY DOKUMENTUMOK 195 D) Kárpátalja önkormányzata Kárpátalja önkormányzatának mielőbbi megalakulását egész sora a komoly okoknak sürgeti. Egyik: a magyar Kormányzó ünnepies Ígérete. Másik: az a tény, hogy egy ilyen önkormányzati terv, bár szerintünk szűkös és hiányos formában, de kész törvényjavaslatként még Teleki Pál kormányzata idején az országgyűlés elé került.34 Harmadik: hogy a csehszlovák időkben a magyar politika egy ilyen népi önkormányzat tervével ostromolta azt a csehszlovák államot, mely megtagadta volt az önkormányzatot a kárpátorosz néptől. Negyedik: hogy a kárpátorosz nép a szlovák néphez hasonlatosan zárt tömegben, földrajzilag is önkormányzatra alkalmas területen él. Ötödik: hogy ez a nép várja és kívánja, követeli az önkormányzatot, anélkül sohasem fog már beleilleszkedni a Szent Korona szerves egységébe. Hatodik: a magyar—orosz viszony normalizálása is valósággal parancsként írja a magyar államférfiúi bölcsesség elé ennek a kormányzatnak a megvalósítását. Szerintünk területileg is főleg Mármaros vármegye túlnyomó részének Kárpátaljához való csatolásával, de tartalmilag is jóval messzebb kellene mennie a magyar államnak nagylelkűségében, engedékenységében és a nemzetiségi jogok honorálásában, mint a Teleki-féle törvényjavaslat. III. Magyarország és Közép-Európa 1. A KOCKÁZAT Azzal tökéletesen tisztában vagyunk, Miniszterelnök úr, hogy a háborúból való kilépésünk és a restitució in integrum semlegességünk ügyében jelentékeny kockázattal jár. Ezeket a kockázatokat minél kisebbre kell szorítani, de egészen eltüntetni nem lehet. Az elháríthatatlan kockázatokat igenis vállalnia kell annak a kormányzatnak, mely Magyarország kivezetését az özönvízből tűzi ki céljául. Kérdezzük, Miniszterelnök úr: vajon nem rettentő kockázatok között vállalta-e Svájc a maga semlegességének bátor védelmét, teljesen körülzárva a tengelyhatalmak országától ós a tengelyhatalmak malma alatt álló területektől, komoly földrajzi határok nélkül is ? És mennyi kockázatot vállal évek óta Törökország a brit szövetség ós a német barátság diplomáciai harapófogójában? Vagy akár Svédország, de még inkább a hős finn testvérnemzet?3 5 Vagy a másik testvérnemzet, a lengyel, amely két világhatalom elsöprő túlereje3 6 közé szorultan sem adta meg magát. És mostanáig nem akadt egy lengyel tanító az ún. főkormányzóság területén, aki hajlandó volna úgy tanítani a lengyel történelmet, ahogyan a megszállók kívánják. A londoni lengyel kormány pedig egyetlen hajszálnyit nem hajlandó engedni a lengyel történelmi hivatásból és Lengyelország területéből a szövetséges Szovjetoroszországgal szemben.3 7 Igaz, hogy mi viszont tele vagyunk belső árulókkal. De éppen ezért kell nagy bölcsességgel és határozottsággal legalábbis semlegesíteni ezt az ötödik hadoszlopot ! Éspedig nemcsak azzal, hogy a vezetőhelyekre g •» Törvényjavaslat a kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról. Közölve: Kisebbségi Körlevél IV. évf. (1940) 6. sz. 37-42. 1. " Ismeretes, hogy a szovjet—finn háborút a nyugati imperialista körök támogatásával afinnek provokálták ki. A háborúnak messzebbmenő célja az volt, hogy megteremtse az imperialista országok szovjetellenes blokkját és egységes támadást indítson a Szovjetunió ellen. A terv meghiúsult. 88 Bajcsy-Zsilinszky helytelenül azonosítja a fasiszta Németország támadását Lengyelország ellen, és a szocialista Szovjetunió Lengyelország összeomlása után tett azon intézkedéseit, amelyek révén a Szovjet Hadsereg felszabadította Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Bjelorusaziát az elnyomás alól. Ezzel jogos, az intervenció idején elrabolt területek jutottak vissza a Szovjetúnióhoz. " 1943-ban a Londonban székelő emigráns lengyel kormány a területi kérdés előtérbe tólásával, jogtalan követelésekkel akadályozta a Szovjetúnió és közötte a normális kapcsolatok létrejöttét, e ezzel élezte az antifasiszta koalíción belül meglevő ellentéteket. 12*
